Alapítvány magáncélra – az új Ptk. szerint lehetséges?

Szerző: Dr. Szabó Gergely Dátum: Kategória: Civil szervezetek, Polgári jog

A régi Ptk. ideje alatt az alapítvány létrehozásának egyik alapvető feltétele volt, hogy közérdekű célra jöjjön létre, azaz valakinek a magánjellegű céljait nem szolgálhatta. Az új Polgári Törvénykönyv változtatott ezen a szabályozáson. Vajon milyenek e változások, és mit tesznek lehetővé az alapítvány létrehozásakor?

Mi az alapítvány?

Az alapítvány olyan civil szervezeti forma, amely meghatározott, tartós célra, célokra alakul, és önálló szervezettel rendelkezik. Az alapítvány fontos jellemzője, hogy az alapító vagy alapítók által juttatott vagyonnal rendelkezik. E vagyon lehet például készpénz, értékkel bíró ingóságok, ill. ingatlanok, vagy értékkel bíró jogok.

Az alapítvány tevékenységét a céljai megvalósítása érdekében fejti ki, és vagyonát is elsődlegesen e célok elérése érdekében használja fel.

Fontos, hogy nem az alapító irányítja az alapítvány tevékenységét és az alapítványi vagyon felhasználását. Ezt a feladatot a kurátor vagy a több tagból álló kuratórium látja el. Az új Ptk. nem tiltja, hogy az alapító a kuratórium tagja legyen, azonban ő és közeli hozzátartozói nem lehetnek többségben a kuratóriumban.

Alapítvány magáncélra?

A régi Ptk. megkívánta, hogy az alapítványok tartós közérdekű célra jöjjenek létre. Azaz nem volt lehetőség például arra, hogy egy meghatározott magánszeméllyel összefüggő célból hozzanak létre alapítványt.

Az új Ptk. viszont csak azt írja elő, hogy az alapítványi cél tartós és törvényes legyen. Így 2014. március 15-től magáncélra is létre lehet hozni alapítványt. A magánalapítvány célja nagyon sokrétű lehet, például alakulhat meghatározott személy, személyek gyógyításának segítésére és finanszírozására, meghatározott személy oktatásának vagy sporttevékenységének segítésére. Létrehozhat például alapítványt egy vagy több családtag a család meghatározott céljaira, például gyermekek, unokák oktatásának finanszírozására, idősebb családtagok gondozására, megakadályozva ezzel, hogy az öröklés esetén a vagyont az utódok „elherdálják”.

Alapítvány saját célra

Nem kizárt az sem, hogy az alapító akár saját magával összefüggő célból hozzon létre alapítványt. Az új Ptk. ezzel kapcsolatban azt a feltételt szabja, hogy az ilyen alapítvány célja kizárólag az alapító tudományos, irodalmi vagy művészeti alkotásainak gondozása lehet.

Az alapító hozzátartozója tekintetében is felállít egy korlátot az új Ptk.. A hozzátartozó abban az esetben lehet az alapítvány kedvezményezettje, ha az alapítvány célja a hozzátartozó tudományos, irodalmi vagy művészeti alkotásainak gondozása, a hozzátartozó ápolása, gondozása, tartása, egészségügyi ellátási költségeinek viselése, iskolai tanulmányainak ösztöndíjjal vagy egyéb módon történő támogatása.

Abban az esetben viszont, ha az alapítvány kedvezményezettje maga az alapító, akkor sem ő, sem közeli hozzátartozója nem lehet a kuratórium tagja. Tehát ilyen esetben az alapítvány működésére, az alapítványi vagyon felhasználására kuratóriumi tagként sem lehet befolyása.

Dr. Szabó Gergely

ügyvéd

Címkék: , ,

Trackback az Ön honlapjáról.

Dr. Szabó Gergely

Dr. Szabó Gergely a Budapesti Ügyvédi Kamara által bejegyzett magyar ügyvéd. Szakterülete a polgári jog, peres eljárások, társasági és gazdasági jog, ingatlanjog, munkajog.

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda elérhetősége