Álom a gazdag amerikai nagybácsiról – avagy az öröklés után fizetendő illeték

Szerző: Dr. Kocsis Ildikó Dátum: Kategória: Adójog

Nem, kedves Olvasó, most sem mesét olvashat tőlünk, hanem a valóságot, mely olykor ridegnek, máskor szeretetteljesnek tűnik az embernek. De vissza a címhez, ki ne álmodott volna – még ha csak titkon is – egy mesés örökségről, melyet egy távoli nagybácsi hagy rá az Új Világból. Sajnos távoli nagybácsikat mi sem ismerünk, azonban az örökléssel kapcsolatos kötelező fizetendőkről nem szerencsés megfeledkeznünk. Témánk egyik aktualitása, hogy e téren, ha minden igaz, újabb változások várhatóak a jövőben. Addig is nézzük meg a jelenlegi öröklési illeték szabályokat.

Az öröklés után öröklési illetéket kell fizetnie az örökösnek. Szerencsére 2009. január elejétől ezek a szabályok nagyban változtak, és könnyítették meg a kötelezően lerovandó terheket.

 Az öröklési illeték részletes szabályait az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény tartalmazza.

 Az, hogy milyen érték után kell kiszámítani a fizetendő illetéket, szintén a törvény rögzíti. Ehhez ismernünk kell, hogy mit is jelent az örökölt vagyon úgynevezett tiszta értéke. A tiszta érték alapján lehet majd meghatározni a fizetendő illeték mértékét. A tiszta értéket úgy kapjuk meg, ha a vagyon forgalmi értékéből levonjuk a hagyatékot terhelő tartozást.

Például, ha a szerencsés örökös egy 10 milliós házat örököl, azonban mellé 4 millió forint összegű hitel is rászáll, akkor a tiszta érték 6 millió lesz, és ez alapján kell majd az öröklési illetéket megfizetnie.

 Az, hogy a tiszta érték hány százaléka lesz az illeték, attól függ, hogy az örökös milyen rokoni kapcsolatban állt az örökhagyóval, illetve mi az, amit örökölt. A rokoni kapcsolat szerint 3 csoportot határoztak meg és ezekben eltérően állapították meg a fizetendő illeték mértékét.

 Az I. csoport a közeli hozzátartozóké, vagyis ide tartozik az örökhagyó gyermeke, házastársa, szülője, valamint a háztartásában eltartott szülő nélküli unokája, az örökbe fogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbe fogadó, a mostoha- és nevelőszülő.

Ebben a csoportban kell a legkevesebb illetéket fizetni, sőt az új Kormány tervei alapján az is elképzelhető, hogy az illetéket teljesen meg is szüntetik a jövőben. Az, hogy most mennyi is a fizetendő illeték, attól is függ, hogy mekkora az örökölt vagyon. Fontos továbbá, hogy lakástulajdon öröklése esetére kedvezőbb szabályokat állapítottak meg, így tehát az is lényeges, hogy mi is az örökség tárgya.

 A II. csoportba tartozik az örökhagyó I. csoportba nem tartozó unokája, a nagyszülő és a testvér. Ők már több öröklési illetéket kell, hogy fizessenek, mint a fenti közeli rokonok.

 A III. csoport pedig a többieké, vagyis mindenki más ez alapján kell, hogy fizessen. Százalékosan nekik kell a legtöbbet a nagy közösbe adniuk.

 2009 elejétől, az I. csoportba tartozó örökösök 20 millió forintig illetékmentesen örökölnek, vagyis nekik nem kell egyáltalán illetéket fizetni. Persze előfordulhat az is, hogy valaki több mint 20 milliót örököl, neki sem kell a teljes örökség után megfizetnie az illetéket, csupán a 20 milliós határ feletti összeg alapján kell gyarapítani az államkasszát.

 Az öröklési illetékek pontos mértékét egy táblázatban találhatjuk meg az illetéktörvényben.

Címkék: , , , ,

Trackback az Ön honlapjáról.

Dr. Kocsis Ildikó

Dr. Kocsis Ildikó a Budapesti Ügyvédi Kamara által bejegyzett magyar ügyvéd. Szakterülete a polgári jog, peres eljárások, társasági és gazdasági jog, ingatlanjog, munkajog.

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda elérhetősége