5 dolog, amit érdemes tudni a kezességről

Szerző: Dr. Szabó Gergely Dátum: Kategória: Polgári jog, Szerződések joga

A kölcsön és egyéb szerződések gyakori biztosítéka a kezesség. Gyakran előfordul, hogy valaki családtagja vagy barátja kérésére áll kezesnek egy szerződés megkötésekor. Azonban aki más tartozásáért kezességet vállal, az komoly felelősséget vállal magára. Ezért érdemes tisztában lenni a kezesség legfontosabb jellemzőivel.

Visszaléphetünk-e a vásárlástól interneten megrendelt termék esetén?

Szerző: Dr. Szabó Gergely Dátum: Kategória: Polgári jog, Szerződések joga

Az interneten való vásárlás manapság nagyon elterjedt, és a webáruházakban sokféle termék és szolgáltatás elérhető. Előfordulhat azonban, hogy valaki az online vásárlást követően, vagy akár a termék kipróbálása után vissza akar lépni a vételtől. Milyen jogi lehetőség van az online vásárlástól való elállásra?

Mikor illeti meg munkavállalói költségkedvezmény a dolgozót?

Szerző: Dr. Szabó Gergely Dátum: Kategória: Munkajog

A munkaviszonyból származó igényeket munkaügyi perben lehet érvényesíteni, beleértve a meg nem fizetett munkabér iránti követelést, vagy a jogellenes felmondásból származó igényeket is. A pereskedés a munkavállaló és a munkáltató számára akár jelentős költséggel is járhat. Ezért a munkaügyi perekben a jogérvényesítés megkönnyítése érdekében a törvény költségkedvezményeket biztosít a feleknek, amelyek közül a legjelentősebb a munkavállalói költségkedvezmény.   

Mit jelent, ha valakinek vételi joga van egy dologra?

Szerző: Dr. Szabó Gergely Dátum: Kategória: Polgári jog, Szerződések joga

Viszonylag gyakori megoldás, hogy valamely dologra vagy gazdasági társaságban fennálló részesedésre vételi jogot (más néven opciós jogot) alapítanak. A vételi jog az adott dolog megvásárlásának lehetőségét biztosítja a jogosult számára. Hogyan alapítható vételi jog? Miben kell megállapodni a feleknek vételi jog esetén?

Nem tulajdonostól is szerezhető-e tulajdonjog?

Szerző: Dr. Szabó Gergely Dátum: Kategória: Polgári jog, Tulajdonjog

A tulajdonjog megszerzésének leggyakoribb módja a tulajdonjog átruházás útján való megszerzése. A tulajdonjog átruházására leggyakrabban a felek között kötött megállapodással, azaz szerződéssel kerül sor. Alapelv, hogy tulajdonjogot csak olyan személy ruházhat át, aki a dolog tulajdonosa. Azonban bizonyos esetben léteznek kivételek. Melyek a tulajdon átruházás alapvető feltételei? Nem tulajdonostól szerezhető-e tulajdonjog?

Milyen formában tehető magánvégrendelet?

Szerző: Dr. Szabó Gergely Dátum: Kategória: Polgári jog

Mindenki jogosult arra, hogy halála esetére vagyonáról vagy annak egy részéről végrendelettel rendelkezzen. Végrendelkezni a törvényben meghatározott formában és tartalommal lehetséges. A végrendelet főszabály szerint írásbeli végintézkedést jelent. Szóbeli végrendelkezésre kivételesen, törvényben meghatározott esetben kerülhet sor. Melyek az írásbeli magánvégrendelet formai követelményei?

5 dolog, amit érdemes tudni a teljesítménybérről

Szerző: Dr. Szabó Gergely Dátum: Kategória: Munkajog

A munkabért főszabály szerint időbérben kell megállapítani. Időbér esetén a munkabér a munkavégzés idejére vetített bér. A Munka Törvénykönyve azonban arra is lehetőséget ad, hogy a munkabért teljesítménybérben határozzák meg, tehát a bér a munkavállaló teljesítményéhez igazodjon. Melyek a teljesítménybér legfontosabb jellemzői?

Milyen alakban lehet szerződést kötni?

Szerző: Dr. Szabó Gergely Dátum: Kategória: Polgári jog

A köztudatban szerződés alatt az írott dokumentumba foglalt megállapodást értik, amelyet a felek aláírnak. A jog azonban nemcsak az írott szerződést ismeri, hanem a más alakban kötött szerződéseket is. Milyen alakban lehet megkötni a szerződéseket? Mikor érvényes a szerződés írásba foglalás nélkül is? 

Milyen jogi védelemben részesül az internetes domain név?

Szerző: Dr. Szabó Gergely Dátum: Kategória: Egyéb jogterület, Polgári jog

Az interneten való jelenlét a legtöbb gazdasági, tömegtájékoztatási, kulturális tevékenységnek ma már szinte nélkülözhetetlen eleme, amely leggyakrabban különböző honlapokon keresztül történik. Az internetes weboldalak működéséhez elengedhetetlen az ún. domain-név, amelynek segítségével meg lehet találni a keresett oldalt a világhálón. A domain neveknek ezért akár jelentős gazdasági értéke is lehet, így komoly jogviták tárgyául is szolgálhat. Milyen jogi védelemben részesülhet a domain név?

Ingatlannak minősül-e a könnyűszerkezetű építmény?

Szerző: Dr. Szabó Gergely Dátum: Kategória: Ingatlanjog

Előfordulhat, hogy egy földterületen könnyűszerkezetű épület vagy más hasonló építmény áll. Ilyen esetekben nem elhanyagolható kérdés, hogy az építmény része-e a földterületnek, ingatlannak számít-e, vagy pedig ingóságnak. A kérdés eldöntésének adózási, építési és egyéb szempontból is jelentősége lehet. Mitől függ, hogy egy építmény ingatlannak számít-e?   

40 / 1 oldal12345...102030...Utolsó »

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda elérhetősége