Cikkek ‘bank’ címkével

Egymillió forintig terjedő ügyekben dönthet a Pénzügyi Békéltető Testület januártól

Szerző: Dr. Szabó Gergely Dátum: Kategória: Polgári jog

A fogyasztók és a pénzügyi intézmények közötti viták rendezésének egyik eszköze a Pénzügyi Békéltető Testület igénybe vétele. A testület döntéshozatalának szabályai az idei év januárjától megváltoztak. A módosítás lehetővé tette, hogy bizonyos ügyekben akkor is kötelező erejű döntést hozzanak a pénzügyi intézményekre, ha a pénzintézet előzetesen nem vetette alá magát a testület döntésének. Nézzük, milyen ügyekben hozhat kötelező döntést a békéltető testület 2017-től.

Fogyasztó vagy nem fogyasztó – Kibújhat-e a bank a devizahitel elszámolás alól?

Szerző: Dr. Szabó Gergely Dátum: Kategória: Polgári jog, Szerződések joga

Márciusban elindult a fogyasztói devizahitelekkel való kötelező elszámolás, amely alapján a bankok el kell számoljanak a fogyasztói kölcsönszerződéseikben alkalmazott árfolyamréssel, valamint a tisztességtelennek minősülő kamat- és díjemelések összegével. Azonban több ügyfelünk is jelezte, hogy olyan tartalmú levelet kapott a pénzintézettől, hogy bár magánszemélyként vásárolta a gépjárművet, de a jármű jellegéből adódóan ő mégsem minősülhet fogyasztónak. Valóban így van-e ez?  

Elindult a devizahitelekkel való elszámolás – Mikor kell az ügyfélnek kérni az elszámolást?

Szerző: Dr. Szabó Gergely Dátum: Kategória: Polgári jog, Szerződések joga

A tavalyi évben született elszámolási törvény kötelezővé tette a bankok számára, hogy elszámoljanak az ügyfeleikkel kötött fogyasztói kölcsönszerződéseikben alkalmazott árfolyamréssel, valamint a tisztességtelennek minősülő kamat- és díjemelések összegével. Azonban érdemes figyelni arra, hogy nem minden devizahitel szerződés esetén automatikus az elszámolás, egyes esetekben külön kell ezt a banktól kérni. Mely kölcsönökkel kell most elszámolniuk a bankoknak? Milyen esetben kell nekünk kérni az elszámolást?

Mi lesz veled devizahitel – vége lesz a pereknek?

Szerző: Dr. Szabó Gergely Dátum: Kategória: Peres eljárások, Szerződések joga

Az utóbbi időben felgyorsult a devizahitelekkel kapcsolatos törvényhozás. Előbb a tisztességtelen szerződési feltételnek minősített kamatemelésekkel és az árfolyamréssel kapcsolatos elszámolásról hozott törvényt az Országgyűlés. Majd legutóbb a devizahitelek forintosításáról született törvény. Ezzel valóban vége szakad a devizahitelekkel kapcsolatos pereknek, vagy vannak olyan esetek, amikor még mindig érdemes a szerződés érvénytelenségére hivatkozni?

Kié a törzskönyv? Köteles-e kiadni a bank?

Szerző: Dr. Kocsis Ildikó Dátum: Kategória: Egyéb jogterület

A devizahitel probléma nem csak a lakás vásárlókat érintette, érinti. A mai napig sok olyan autó devizahitel szerződés létezik, melynél a havi törlesztő részletek az egekbe szöktek. Sok esetben egy-egy gépjárműért annyit fizetnek vissza a banknak, melyből már egy lakást is meg lehetne venni. Van, aki inkább értékesítené az autót, hogy így megszabaduljon a nyomasztó tehertől. Ehhez azonban szükséges az autó törzskönyve. De kit illet a törzskönyv? Visszatarthatja-e azt a bank? 

Tovább dúl a devizahitel háború? Kinek van igaza?

Szerző: Dr. Kocsis Ildikó Dátum: Kategória: Egyéb jogterület

A devizahitelek jogi visszásságaival már évek óta foglalkoznak szakemberek, jogászok, a média és a bíróságok is. Miután a jövő héten ismét egy devizahiteles perrel kapcsolatban ül össze a Kúria tanácsa, a kérdés hevesen fellángolt. Az igaz, hogy ezt leginkább a PSZÁF elnökének Kúriához írt véleménye gerjesztette. No, nem is alaptalan a felháborodás. Hogy miért? 

Az Európai Bíróság döntheti el a devizahitel jogszerűségét?

Szerző: Dr. Kocsis Ildikó Dátum: Kategória: Egyéb jogterület

A devizahitel szerződések kérdése már évek óta folyamatosan napirenden van, és bár a kormányzati kommunikáció többször igyekezett olyan színben feltüntetni egy-egy központi intézkedést, mint ami végérvényesen megoldja a kérdést, a helyzet a mai napig nem került nyugvópontra. No persze, ez nem csoda, hiszen őszintén megvallhatjuk, hogy finoman szólva „furcsaságot” találhatunk ebben a hitelezési konstrukcióban. Tény azonban, hogy a mai napig még nincs egységes álláspont arra vonatkozóan, hogy jogszerűek-e ezek a szerződések, annak ellenére, hogy már nem egy olyan bírósági ítélet született, ami egy-egy kérdésben az adósoknak adott igazat a bankkal szemben. Hogy kerül a kérdés az Európai Bíróság elé? Miben dönt majd a luxembourgi taláros testület? 

Viszi a bank a lakást?

Szerző: Dr. Kocsis Ildikó Dátum: Kategória: Ingatlanjog

Még 2008-ban foglalkoztam az ingatlanok vételi jogával. Akkoriban dúlt a hitelezési láz, a bankok sorra helyezték ki devizahiteleiket. A jelenlegi válság szele még nem érte el hazánkat. A banki gyakorlat egyre inkább azt mutatta, hogy a jelzálogjog mellett úgynevezett opciós, vagy vételi jogot is kikötöttek a hitel biztosítékaként. Miért? 

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda elérhetősége