Az új Ptk. szerint az ügyvezető saját vagyonával is felel az okozott kárért

Az egész éves „robot” után ki ne szeretné kissé kifújni magát. Bár még mindig elmondható, hogy december végén sok cég leáll és a munkatársakat szabadságra küldi, azonban szép számmal akadnak olyan munkahelyek és munkakörök is, ahol folyamatos a termelés, a szolgáltatás. Ekkor a munkáltatónak előre érdemes megterveznie, hogyan is adja majd ki az éves szabadságokat. Meddig adható ki jogszerűen az éves szabadság? Mi változik 2014-től?
Már megszokhattuk, hogy évről évre változik a kötelező minimális fizetés mértéke. Így lesz ez 2014-ben is. Ön is szeretné tudni, hogy mennyi lesz a kötelező legkisebb fizetés?
Karácsonykor még a gazdasági válság idején is többet vásárolunk. Ha valaki egy-egy drágább szórakoztató elektronikai, vagy háztartási terméket, netán új mobil telefont vásárolna, az év vége közeledtével hajlamos ezt karácsonyi ajándékként beszerezni. Egyre többen vásárolnak karácsonyra is olyan hasznos ajándékot, melyre egyébként is szükség van, vagy már régóta vágyik rá a család. Ám nincs annál rosszabb érzés, mint mikor az ajándékról kiderül, hogy hibás, nem működik, vagy mégsem erre vágytak. Arról nem is beszélve, ha esetleg két ugyanolyan ajándék is bekerül a fa alá. Mit tehetünk ebben az esetben, hogy az öröm is megmaradjon és a pénzünket se bukjuk el?
A munkaviszony megszüntetése talán az egyik legkényesebb terület a munkajogban. Azon túl, hogy valamilyen kapcsolat megszűnése általában rossz érzésekkel párosul, kényes terület ez azért is, mert akár komoly anyagi következménnyel is járhat. Főként akkor igaz ez, ha nem a törvényben foglaltaknak megfelelően lesz vége a kapcsolatnak. De egyáltalán hogyan szűnhet meg? A munkaviszony megszűnik, vagy megszüntetik? Van-e különbség?
Az élet mindig újabb Jogi Tájékoztató Hírlevél témát gurít a lábam elé. Most is így történt. A történet egyik szereplője a postahivatal, a másik én magam voltam. Erzsébet utalványt akartam átvenni a postán, ahova kértem a szállítását. Egyszerű művelet, gyorsan beugrom és már el is intéztem – gondoltam gyanútlanul. Mi történt mégis? A kulcs szereplő az a bizonyos pecsét volt….
Új cégek nap, mint nap alakulnak. A cégalapításhoz szükséges dokumentumok az alapítást intéző ügyvédnél rendelkezésre állnak. Nem kell azon gondolkodni, hogy mit, hogyan kell kitölteni, elegendő csak az adatokat és néhány információt megadni. De vajon belegondolnak-e a céget alapítók, hogy a jövőben ezzel kapcsolatban teendőjük lesz?
Személyes adatokkal nap, mint nap találkozhatunk. A mai modern világban mindenféle ajánlatot kaphatunk az internetes postaládánkba. Vagy mi magunk adhatjuk meg nevünket és elérhetőségeinket egy-egy rendelésnél vagy akár egy honlapon való regisztrációnál. De vajon hogyan tárolhatják mások adatainkat vagy hogyan válunk mi magunk is adatkezelővé?
Az internet korszakában élünk, ahol az információk, írások villám gyorsan terjednek a világhálón. Sokszor azt sem lehet tudni, hogy egy-egy írás milyen módon és hova kerül, ki és hol, milyen célból használja fel. Az internet nem jelenti automatikusan, hogy onnan bárki, bármit szabadon, saját céljaira használhatja fel. Hogy miért döntöttem úgy, hogy erről írok?
Több mint 1000 cikkem, írásom jelent meg eddig mind a nyomtatott sajtóban, mind az interneten. A napokban azonban fény derült arra, hogy van olyan internetes oldal, ami visszaélve szerzői jogaimmal, engedély nélkül használta fel egyik megjelent írásomat saját üzleti haszonszerzése érdekében. Az írók azonban a jog védelme alatt állnak. A szerzői jog védi az alkotókat. Hogyan?
Szomszédja szinte mindenkinek van. Kinek ilyen, kinek olyan. Vannak, akik mintha csak jó barátok lennének, szomszédokként összejárnak, segítik egymást. Sajnos azonban bőven akad ennek az ellenkezője is. De mit tehet meg egy szomszéd, és mit nem? Mit tehetünk a bosszantó szomszéddal szemben?
A szomszédok együttélésére a jog is ad szabályokat. A szomszédjog előírásai mutatják az utat.