Cikkek ‘ingatlan’ címkével

Visszavásárolható-e az eladott ingatlan?

Szerző: Dr. Szabó Gergely Dátum: Kategória: Polgári jog, Szerződések joga

Előfordulhat, hogy a tulajdonos olyan helyzetbe kerül, hogy ingatlanát vagy más vagyontárgyát el kell adnia, de azt később vissza szeretné vásárolni. Ilyen esetekben biztosít lehetőséget a Polgári Törvénykönyv a visszavásárlás jogában való megállapodásra. Mit jelent a visszavásárlási jog? Milyen áron vásárolható vissza az ingatlan?

Köteles-e cserelakást felajánlani a bérbeadó?

Szerző: Dr. Szabó Gergely Dátum: Kategória: Ingatlanjog, Szerződések joga

Lakásbérleti szerződés felmondása esetén időnként felmerülő kérdés, hogy a bérbeadó köteles-e cserelakást felajánlani, ha a bérleti szerződést felmondja. A cserelakás felajánlásának eseteit a törvény külön szabályozza, illetve a felek maguk is megállapodhatnak erről. Mikor kötelező cserelakást felajánlani? Milyen szempontokat kell figyelembe venni a cserelakás felajánlása esetén?

Nem tulajdonostól is szerezhető-e tulajdonjog?

Szerző: Dr. Szabó Gergely Dátum: Kategória: Polgári jog, Tulajdonjog

A tulajdonjog megszerzésének leggyakoribb módja a tulajdonjog átruházás útján való megszerzése. A tulajdonjog átruházására leggyakrabban a felek között kötött megállapodással, azaz szerződéssel kerül sor. Alapelv, hogy tulajdonjogot csak olyan személy ruházhat át, aki a dolog tulajdonosa. Azonban bizonyos esetben léteznek kivételek. Melyek a tulajdon átruházás alapvető feltételei? Nem tulajdonostól szerezhető-e tulajdonjog?

Ingatlannak minősül-e a könnyűszerkezetű építmény?

Szerző: Dr. Szabó Gergely Dátum: Kategória: Ingatlanjog

Előfordulhat, hogy egy földterületen könnyűszerkezetű épület vagy más hasonló építmény áll. Ilyen esetekben nem elhanyagolható kérdés, hogy az építmény része-e a földterületnek, ingatlannak számít-e, vagy pedig ingóságnak. A kérdés eldöntésének adózási, építési és egyéb szempontból is jelentősége lehet. Mitől függ, hogy egy építmény ingatlannak számít-e?   

4 dolog, amit érdemes tudni az ikerházról

Szerző: Dr. Szabó Gergely Dátum: Kategória: Ingatlanjog, Polgári jog

A közös tulajdonú lakás egyik különleges formája az ikerház, illetve a sorház, amikor azonos helyrajzi számon nyilvántartott telken és épületben kettő vagy több lakás található. Az ikerház fogalmát nem szabályozza külön a jog, arra elsősorban a közös tulajdon szabályai irányadóak. Mit érdemes tudni az ikerházak jogi helyzetéről?

Közös költség hátralék – A régi vagy az új tulajdonos fizessen-e?

Szerző: Dr. Szabó Gergely Dátum: Kategória: Polgári jog

A társasházban tulajdonnal rendelkező tulajdonostársak egyik jellemző kötelezettsége a közös költség fizetése. Időről-időre felmerül a kérdés: ha a korábbi tulajdonos közös költség tartozást halmozott fel, akkor a tartozást a korábbi vagy az új tulajdonostól követelheti-e a társasház? Sajnos e kérdésben a jogszabály nem egyértelmű, és a bíróságok sem képviselnek egységes álláspontot. Nézzük, milyen értelmezések vannak a közös költség viselésére. Mit tehet a vevő annak érdekében, hogy közös költség hátralék nélkül vegyen ingatlant?               

Mit jelent, ha valakit jogszavatosság terhel?

Szerző: Dr. Szabó Gergely Dátum: Kategória: Egyéb jogterület

A szavatosság fogalma viszonylag széles körben ismert. Sokan tudják, hogy ha valaki hibás árut vásárol, akkor az eladó szavatossággal tartozik. Szavatosságról azonban nem csak egy dolog fizikai minőségével, megfelelőségével kapcsolatban beszélhetünk. Létezik az úgynevezett jogszavatosság is, amely a tulajdonnak vagy más jogoknak az akadálymentes megszerzését biztosítja. Mit jelent a jogszavatosság, és milyen kötelezettségekkel jár?

5 dolog, amelyet érdemes tudni a tartási és az életjáradéki szerződésről

Szerző: Dr. Szabó Gergely Dátum: Kategória: Szerződések joga

Nem ritka, hogy idős vagy egyébként segítségre szoruló emberek tartási vagy életjáradéki szerződést kötnek olyan személyekkel, akik gondoskodnak róluk. Tartási illetve életjáradéki szerződés írásban lehet kötni. A tartás vagy életjáradék nyújtása ellenében pedig rendszerint ellenszolgáltatásban részesül a tartást, illetve életjáradékot teljesítő személy. Nézzünk meg most néhány dolgot, amelyet érdemes tudni e szerződésekről.             

Megtörtént jogeset: a Magyar Állam saját magát perli, de a mi költségünkre?

Szerző: Dr. Szabó Gergely Dátum: Kategória: Megtörtént Jogesetek

Manapság sokszor lehet hallani arról a célról, hogy a bírósági és közigazgatási eljárásokat gyorsabbá és olcsóbbá szükséges tenni. A törekvés dicséretes, ugyanakkor még sok mindent lehetne tenni a cél elérése érdekében. Például, hogy szükségtelen perekkel ne terheljük a bíróságokat, különösen, ha maga az állam dolgoztatja feleslegesen a bíróságot. Ennek kapcsán szeretnénk megosztani egy megtörtént jogesetet, amely ügyfelünkkel esett meg nemrég.       

Milyen szerződéseket köthet önállóan a társasház?

Szerző: Dr. Szabó Gergely Dátum: Kategória: Szerződések joga

A társasház a közös tulajdon egy sajátos formája, ahol az épület egyes részei a közösség tagjainak közös tulajdonába, más részei pedig a tulajdonostársak külön tulajdonába tartoznak. A társasház létrehozásával egy olyan sajátos közösség jön létre, amely bizonyos, törvényben meghatározott körben a közösség nevében önállóan is felléphet, például szerződést köthet. Mely ügyekben van joga a társasháznak az önálló fellépésre? Milyen típusú szerződéseket köthet?     

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda elérhetősége