A munkavállalók munkarendjét rendszerint a munkáltató határozza meg. Azonban létezik arra mód, hogy a munkaidő beosztásának jogát a munkáltató a dolgozónak átengedje, amely többféle előnnyel járhat mind a munkáltató, mind a munkavállaló számára. Mit jelent a kötetlen munkarend, és milyen módon alkalmazhatja a munkáltató?                

A munkáltatónak joga van arra, hogy előírja, hogy a munkavállaló a beosztás szerinti napi munkaidején túl, meghatározott feltételek mellett rendelkezésre álljon, és ha szükséges, munkát végezzen. Ezekben az esetekben beszélhetünk ügyeletről vagy készenlétről. Melyek az ügyelet és a készenlét alapvető szabályai, és milyen különbség van a kettő között? 

A részmunkaidős foglalkoztatás lehetőségével különböző okokból gyakran él a munkáltató és a munkavállaló. Általánosságban elmondható, hogy a részmunkaidős munkaviszony szabályai nem sokban különböznek a teljes munkaidőre létrejött munkaviszonytól. Azonban van néhány eltérés, amire érdemes ügyelni. Miként jön létre a részmunkaidős munkaviszony? Hogyan alakul a munkavégzés díjazása és a szabadság?

A munkavállaló alapvető kötelezettsége a munkaviszonyban, hogy munkaidejében munkát végezzen. Azonban előfordulhatnak olyan helyzetek, amikor a munkáltató valamilyen okból nem tud munkát adni a dolgozónak. Ilyenkor felmerül a kérdés, hogy köteles-e a munkáltató a leállással érintett időre is munkabért fizetni? Esetleg küldető-e a dolgozó erre az időre fizetés nélküli szabadságra?             

A munkaviszony során előfordulhat, hogy a dolgozó váratlanul nem tud megjelenni a munkahelyén. Ennek gyakori oka a munkavállalónál hirtelen fellépő betegség, de sokféle egyéb indok előfordulhat, ami miatt a munkavállaló előre nem láthatóan nem tud bemenni munkahelyére. Ilyen esetben természetesen tájékoztatni kell a munkáltatót a távollétről. Milyen módon és milyen határidőn belül tegyen eleget a dolgozó e tájékoztatási kötelezettségnek?

A munkáltató egyik alapvető kötelezettsége, hogy a teljesített munkaidőről hiteles nyilvántartást vezessen. A munkaidő-nyilvántartás szabályainak betartását a munkaügyi hatóság is rendszeresen ellenőrzi, ezért kiemelten fontos, hogy a munkáltató e nyilvántartásokat szabályosan vezesse. Mit kell nyilvántartania a munkáltatónak? Elegendő-e a jelenléti ív vezetése?                

A nyár a hosszabb szabadságok ideje, ilyenkor nem ritka, hogy valaki akár több hét szabadságot is kivesz. De mi történik, ha időközben mégis nélkülözhetetlen a szabadságon lévő munkavállaló? Ha senki más nem tud egy adott feladatot megoldani helyette? Jogszerűen berendelhető-e a munkavállaló a szabadságáról?

A minap olvastam egy érdekes cikket. Egy fiatal banki gyakornok három napon át napi 21 órát dolgozott. Egyesek szerint ez volt az egyik ok, ami a halálához vezetett. De mégis hogyan történhet meg egy ilyen eset? Hány óra a napi megengedett munkaidő? 

Minden vállalkozás életében előfordulhat, hogy működése során valamelyik hivatalos szerv részéről ellenőrzést kap. Nem árt előre felkészülni, hiszen így elkerülhetőek a későbbi, pénztárcát bizony nem kímélő meglepetések. De mi történik, ha munkaügyi ellenőr toppan be a cégünkhöz? Egyáltalán ki ellenőrizheti munkaügyeinket és mit tehet az ellenőrzés során? 

Igaz, hogy az időjárásban még nem érezzük teljesen, de itt a nyár. Az iskola befejezése után a szünidő alatt a fiatalok is vállalhatnak munkát. Sokan első alkalommal szerezhetnek tapasztalatot a munka világából. Annak érdekében, hogy a csalódásokat elkerüljék, nem árt tisztában lenni, hogy mire kell figyelni a nyári munkavállalással kapcsolatban!