Egymillió forintig terjedő ügyekben dönthet a Pénzügyi Békéltető Testület januártól

Szerző: Dr. Szabó Gergely Dátum: Kategória: Polgári jog

A fogyasztók és a pénzügyi intézmények közötti viták rendezésének egyik eszköze a Pénzügyi Békéltető Testület igénybe vétele. A testület döntéshozatalának szabályai az idei év januárjától megváltoztak. A módosítás lehetővé tette, hogy bizonyos ügyekben akkor is kötelező erejű döntést hozzanak a pénzügyi intézményekre, ha a pénzintézet előzetesen nem vetette alá magát a testület döntésének. Nézzük, milyen ügyekben hozhat kötelező döntést a békéltető testület 2017-től.

Mi a Pénzügyi Békéltető Testület?

A Pénzügyi Békéltető Testület a Magyar Nemzeti Bank által működtetett testület, amelynek célja a pénzügyi fogyasztói jogviták bíróságon kívüli rendezése. Ilyen jogviták a pénzügyi intézmények (és más, a jegybanktörvényben meghatározott pénzügyi szolgáltatást nyújtók) és a szolgáltatást igénybevevő fogyasztók közötti jogviták.

A testület eljárását a fogyasztó kezdeményezheti. Az eljárás során a testület elsősorban a vita megegyezéssel való megoldására törekszik. Amennyiben azonban egyezség nem jön létre, és a fogyasztó kérelmét megalapozottnak tartja, akkor a testület kötelező erejű döntést hoz vagy ajánlást tesz.

Mikor hozhat a testület kötelező határozatot?

A békéltető testület egyezség hiányában, és megalapozott fogyasztói kérelem esetén kötelező erejű döntést hozhat, ha a pénzintézet akár általános jelleggel, akár az adott ügyben kifejezett nyilatkozatával alávetette magát a testület döntésének. Jelenleg több mint 70 intézménynek van általános alávetési nyilatkozata a testületnél. Azonban érdemes megjegyezni, hogy ezek az alávetési nyilatkozatok rendszerint korlátozottak, így nem terjednek ki bármely értékű ügyre, illetve bármely szolgáltatás tekintetében zajló vitára.

Az idei évtől beköszöntő változás, hogy egyezség hiányában, a testület bizonyos feltételek mellett akkor is hozhat a pénzügyi intézményre kötelező döntést, ha a szolgáltató alávetési nyilatkozatot nem tett. Ennek feltétele, hogy a fogyasztó kérelme megalapozott legyen és az érvényesíteni kívánt igény nem haladja meg az egymillió forintot.

Egyéb esetekben, azaz alávetési nyilatkozat hiányában, vagy egymillió forint feletti ügyben a testület ajánlást hozhat, ha a fogyasztó igénye megalapozott és nem került sor megegyezésre. Az ajánlás, szemben a határozattal, nem kötelezi a szolgáltatót. Ellenben, ha a testület kötelező határozatot hozott, és a pénzügyi szolgáltató nem élt jogorvoslattal, vagy az eredménytelen volt, akkor a testület döntése végrehajtás útján is kikényszeríthető.

Jogorvoslatok a testület döntése ellen

A pénzügyi intézmény a kötelezést tartalmazó határozatot megtámadhatja a bíróságon. Az ilyen pert nem a fogyasztó, hanem a Pénzügyi Békéltető Testület ellen kell megindítani. Ugyanígy megtámadhatja a szolgáltató a testület által tett ajánlást is.

Abban az esetben, ha az új szabálynak megfelelően a testület alávetési nyilatkozat nélkül, egymillió forint alatti ügyben hozott kötelező erejű határozatot, akkor a pénzügyi intézmény a határozattal szemben ellentmondással élhet. Ellentmondás esetén a jogvita a fogyasztó és a pénzintézet közötti perré alakul. Ebben az esetben a fogyasztónak kell keresetlevelet benyújtani a bírósághoz. Így utóbbi esetben a perben nem lesz peres fél a békéltető testület.

Címkék: , , ,

Trackback az Ön honlapjáról.

Dr. Szabó Gergely

Dr. Szabó Gergely a Budapesti Ügyvédi Kamara által bejegyzett magyar ügyvéd. Szakterülete a polgári jog, peres eljárások, társasági és gazdasági jog, ingatlanjog, munkajog.

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda elérhetősége