Feleslegessé válik a fizetési felszólítás az új Ptk. alapján?

Szerző: Dr. Kocsis Ildikó Dátum: Kategória: Polgári jog

Hazánkban a számla kifizetésekkel még mindig sokan hadilábon állnak. A gazdasági életben működő cégek esetén gyakori, hogy számlaköveteléseiket csak késve, vagy egyáltalán nem fizetik ki, mely nehéz helyzetbe hozza a működő vállalkozásokat, gyakran lánctartozásokat generálva. A probléma hosszú évek óta fennáll, elsőként az építőiparban harapódzott el olyan mértékben, mely szinte ellehetetlenítette a szektor működését. Az új Ptk. elévüléssel kapcsolatos rendelkezései talán tovább nehezítik a helyzetet? Vagy éppen a követelés érvényesítésének előmozdítását célozza? Mi változott, mely hatással lehet a behajtásokra? Kiket érint a változás?

A tartozások „eltűnése:” az elévülés

A tartozások nem maradnak fenn örökké, egy idő után akkor sem lehet érvényesíteni, behajtani, ha az egyébként jogszerű volt valamikor. Ezt biztosítja az elévülés. Az elévülés lényege, hogy az elévült követelést bírósági úton nem lehet többé érvényesíteni. Ám, ha az elévült követelést az adós önként kifizeti, később már nem követelheti vissza. Nem arról van tehát szó, hogy maga a követelés iránti jog szűnik meg, csak azt törvényes úton már nem lehet behajtani, követelni.

Az általános elévülési idő 5 év. Emellett léteznek a jogszabályokban speciális, az általánosnál rövidebb és hosszabb elévülési idők is. Sőt, vannak olyan igények is, melyről jogszabály mondja ki, hogy nem évül el.

A fizetési felszólítás

A fizetési felszólításoknak 2014. március 15-ig igen nagy szerepe volt, hiszen ezzel meg lehetett akadályozni, hogy egy követelés elévüljön. Vagyis, ha a tartozásról igazolható módon fizetési felszólítást küldtek az adós részére, az elévülési idő újból kezdődött. Így az 5 éves elévülési idő akár a többszörösére is meghosszabbítható volt és mindez nem igényelt komolyabb anyagi ráfordítást sem.

Mi történt a fizetési felszólítással az új Ptk.-ban?

Az új Polgári Törvénykönyv 2014. március 15-i hatályba lépésével a helyzet ezen a téren gyökeresen megváltozott. Az új Ptk. kivette a fizetési felszólítást abból a körből, mely megszakítja az elévülést. Az elévülés megszakadása a gyakorlatban azt eredményezi, hogy az elévülési idő a megszakítástól újból elkezd ketyegni, vagyis olyan, mintha addig nem is telt volna le belőle semmi. Ha például egy követelés 2014. április 1-jén vált esedékessé, de azt nem teljesítették, elindul az 5 éves elévülési idő. Ám ha az 5 év alatt, mondjuk 2014. november 1-jén a jogosult tesz valamit, ami a törvény alapján megszakítja az elévülést, akkor a követelése attól az időponttól ismét 5 évig érvényesíthető.

A korábbi Ptk. alapján egy fizetési felszólítás is elegendő volt ahhoz, hogy az elévülés megszakadjon, vagy az érvényesítésre rendelkezésre álló idő elölről kezdjen el ketyegni. Így volt például biztosítható, hogy egy nagyobb összegű követelés később is követelhető legyen bíróság előtt. Ennek a gyakorlatban is volt jelentősége, hiszen könnyen előfordulhat, hogy egy nagyobb összegű tartozás behajtásához szükséges pénz hiánya miatt nem tudja valaki a követelést bírósági úton azonnal érvényesíteni. A fizetési felszólítással azonban időt nyerhetett a jogosult.

Az új Ptk. már „szigorúbban” ítéli meg, hogy mivel lehet a követelések elévülését megszakítani. Erre a fizetési felszólítás már nem elegendő, helyette lehetőségként a tartozás elismerése, az egyezség, vagy a kötelezettség módosítása, a követelés bírósági eljárásban történő érvényesítése, vagy csődeljárásban történő bejelentése áll a hitelezők rendelkezésére.

Kit érint a változás?

A változás gyakorlatilag mindenkit érint, nem csak a cégeket, de a magánszemélyeket is. Egyértelmű, hogy az adós szempontjából kedvezőbb az új szabály, hiszen a jövőben egy-egy fizetési felszólítással nem tehető „örökös adóssá”. Ugyanakkor a hitelezők az új Ptk. alapján már nem „üldögélhetnek” akár korlátlan ideig egy-egy követelés felett, ha be akarják hajtani, időben kell lépniük.

Címkék:

Trackback az Ön honlapjáról.

Dr. Kocsis Ildikó

Dr. Kocsis Ildikó a Budapesti Ügyvédi Kamara által bejegyzett magyar ügyvéd. Szakterülete a polgári jog, peres eljárások, társasági és gazdasági jog, ingatlanjog, munkajog.

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda elérhetősége