Hogyan alakul az ügyvezető felelőssége az új Ptk. szerint?

Szerző: Dr. Szabó Gergely Dátum: Kategória: Polgári jog, Társasági jog

Az új Polgári Törvénykönyv 2014-es bevezetése óta sok vitát és értelmezési bizonytalanságot okozott a vezető tisztségviselők felelősségének szabályozása. Különösen így volt ez a harmadik személyeknek okozott károkért való egyetemleges felelősség kérdésében, amely végül a törvény felelősségi szabályának módosításához vezetett. Tekintsük át a vezető tisztségviselők felelősségével kapcsolatos alapvető tudnivalókat.

Az ügyvezetői felelősség

Az ügyvezető kárfelelőssége kétirányú. Egyrészt felel az általa vezetett társaság felé, az ügyvezetői tevékenységével a társaságnak okozott károkért. Másrészt meghatározott feltételek esetén felel a társaságon kívüli harmadik személyek irányába, az olyan károkért, amelyet ügyvezetőként eljárva okozott. A harmadik személyek körébe tartozhatnak olyan személyek, akikkel a társaság nincsen szerződéses kapcsolatban, valamint olyan személyek is, akikkel szerződéses kapcsolat áll fenn (pl. a társaság hitelezői).

Ügyvezetői felelősség a társasággal szemben

A Ptk. szigorította a vezető tisztségviselők társasággal szemben fennálló felelősségét, azzal, hogy az ügyvezetési tevékenység során a társaságnak okozott károkért való felelősségre a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályait rendelte alkalmazni.

A Ptk. szerint a szerződés megszegésével a másik félnek okozott kárt a károkozó köteles megtéríteni. Az ügyvezető és a társaság között minden esetben valamilyen szerződéses viszony van, hiszen a vezető tisztségviselői megbízatást szerződés alapján lehet ellátni. Ha pedig az ügyvezető a szerződéses kötelezettségét nem teljesíti, és ezzel a társaságnak kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Az ügyvezetői kötelezettségek sokrétűek lehetnek. Például az ügyvezető egyik legalapvetőbb kötelezettsége, hogy tevékenységét a társaság érdekeinek elsődlegessége alapján lássa el.

Az ügyvezetőnek lehetősége van arra, hogy kimentse magát a felelősség alól. Az említett szigorítás a kimentés területén következett be. A korábbi szabályozás szerint a felelősség alóli mentesüléshez azt kellett bizonyítani, hogy az illető az ügyvezetői kötelezettségének körében a megfelelő gondossággal járt el, ahogy az adott helyzetben elvárható volt. Az új Ptk. értelmében a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség alól csak akkor lehet mentesülni, ha az érintett bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa.

Az ügyvezető felelőssége harmadik személyekkel szemben

A Ptk. 2016. júliusában végrehajtott módosítása megváltoztatta az ügyvezető harmadik személyekkel szemben fennálló felelősségének szabályait. A változtatás oka elsősorban az volt, hogy a törvénybe eredetileg beiktatott felelősségi szabályt sokan kiterjesztően értelmezték, amely jelentős bizonytalanságot idézett elő.

A jelenlegi szabály értelmében a vezető tisztségviselő által e jogkörében eljárva harmadik személynek okozott károkért a társaság felel. Tehát elsődlegesen a társaság felel a külső személyeknek az ügyvezető e tevékenyégével okozott károkért. A korábbi szabállyal szemben az ügyvezető csak akkor felel a társasággal egyetemlegesen, ha a kárt szándékosan okozta. Így tehát a gondatlanság következtében előállt kárért az ügyvezető a külső személy irányában közvetlenül nem vonható felelősségre. Viszont a harmadik személyeknek szándékosan okozott kár esetén az ügyvezető egyetemleges felelőssége fennáll a szerződésen kívül okozott és a szerződésszegéssel okozott károk tekintetében is.

Dr. Szabó Gergely

ügyvéd

Címkék: , ,

Trackback az Ön honlapjáról.

Dr. Szabó Gergely

Dr. Szabó Gergely a Budapesti Ügyvédi Kamara által bejegyzett magyar ügyvéd. Szakterülete a polgári jog, peres eljárások, társasági és gazdasági jog, ingatlanjog, munkajog.

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda elérhetősége