Közeledik a magáncsőd bevezetése – Hogyan működik majd a magánszemélyek adósságrendezése?

Szerző: Dr. Szabó Gergely Dátum: Kategória: Kintlévőség kezelés, Polgári jog

Már az Országgyűlés előtt van az a törvényjavaslat, ami a magáncsőd – vagy más néven családi csődvédelem – bevezetéséről szól. Mire szolgál majd a magáncsőd intézménye? Kik vehetik igénybe, és mik a működésének alapvető elvei? Ezekre a kérdésekre keressük a választ a törvényjavaslat alapján.

Mire szolgál a magáncsőd?

A cégeknél és más gazdálkodó szervezeteknél már régóta ismert és alkalmazott módszer a csődeljárás, amelynek célja, hogy a fizetésképtelenné vált adós szabályozott keretek között egyezséget kössön azokkal, akiknek tartozik (a hitelezőkkel), és így végül fizetőképességét helyreállítsa.

A magánszemélyeknek részére mindeddig hasonló lehetőség nem állt rendelkezésre, ők legfeljebb azt tehették, hogy külön-külön egyezséget kötöttek a hitelezőikkel. Azonban, ha ez nem sikerült, akkor mindenképpen kiszolgáltatottak voltak a végrehajtási eljárásoknak, illetve más követelés behajtási módoknak. A magáncsőddel azonban a fizetési nehézségekkel küzdő magánszemélyek számára is megnyílik a lehetőség, hogy szabályozott keretek között hitelezőikkel megegyezzenek, és együttműködve rendezzék fennálló adósságukat.

Ki veheti majd igénybe?

A magáncsőd útján való adósságrendezés igénybevétele önkéntes, és természetesen feltételekhez lesz kötve. A törvényjavaslat jelenlegi szövege szerint az egyik alapvető feltétel, hogy a magáncsőddel élni kívánó személynek legalább összesen 2 millió forintot elérő, de legfeljebb 60 millió forintig terjedő tartozása van. Tehát a kisebb összeggel tartozó személy ugyanúgy nem élhet majd e lehetőséggel, mint az, aki már nagyon jelentős tartozást halmozott fel. Az összeghatárok természetesen akár még változhatnak a törvény elfogadásáig. Feltétel az is, hogy a tartozások közül legalább egy fogyasztói hiteltartozás legyen.

Természetesen alapvető feltétel, hogy az érintett személy vagyonának értékét meghaladják a tartozásai. Ugyanakkor fontos, hogy az érintett rendelkezzen olyan jövedelemmel, vagyonnal, ami alapján van lehetőség az adósságrendezésre, tehát fizetőképességének helyreállítása nem reménytelen vállalkozás.

A törvényjavaslat még számos feltételt és kizáró esetet határoz meg. Például igyekeznek kizárni a nagy adóssághalmozókat, például azokat is, akik már 5-nél több hitelezőnek tartoznak. A javaslat igyekszik kizárni, hogy egyesek visszaélésszerűen éljenek a magáncsőd lehetőségével. Így például, aki saját hibájából eredménytelenül élt az adósságrendezéssel, az 10 éven belül nem vehet részt egy újabb adósságrendezésben.

Cél az egyezség

A magáncsőd célja, hogy az adós magánszemély és a hitelezői között egyezség jöjjön létre a tartozások rendezésére. Első körben az érintetteknek bírósági út nélkül kell megkísérelniük az egyezség megkötését, és ennek során együttműködésre kötelesek. Ha ez nem vezet sikerre, akkor bírósági úton kerülhet sor az adósságrendezési egyezség létrehozására.

A magánszemély hitelezői is motiváltak lesznek a részvételre, többek között azért is, mert a magáncsőd kezdeményezésnek időpontjától az adósságrendezés lezárásig már nem mondhatják fel fizetési késedelem miatt az adóssal kötött szerződéseket, és a már folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban a végrehajtó további intézkedéseket sem tehet (pl. nem tűzhet ki árverést). Másrészt az egyezségben részt vevő hitelező bízhat abban, hogy legalább követelésének egy része megtérül, míg bírósági végrehajtás esetén könnyen lehet, hogy nem jutna a pénzéhez, különösen, ha több hitelező is „sorban áll” a végrehajtásban.

Az egyezség előkészítésében és végrehajtásában lényeges szerepe lesz magánszemély, illetve család részére kirendelt családi vagyonfelügyelőnek. Többek között ő méri fel az adósságrendezésbe bevonható vagyontárgyakat, és javaslatot tehet a jogszabályi keretek között, hogy mely vagyontárgyak kerüljenek értékesítésre az adósságrendezés során. Felügyeli az érintett adós gazdálkodását, és az egyezség betartását a felek részről. Természetesen az adós is köteles együttműködni a vagyonfelügyelővel, és a magáncsőd kezdeményezésével vállalja, hogy saját vagyonával való gazdálkodása korlátozott lesz, így például a mindennapi életvitelhez nem tartozó és a rendes gazdálkodáson túli fizetési kötelezettséget önállóan nem vállalhat.

Ideális esetben az adós teljesíti az egyezségben foglaltakat, így a tartozásai részben elengedésre kerülhetnek, és fizetőképessége is helyreáll.

 

Dr. Szabó Gergely

ügyvéd

Címkék: , ,

Trackback az Ön honlapjáról.

Dr. Szabó Gergely

Dr. Szabó Gergely a Budapesti Ügyvédi Kamara által bejegyzett magyar ügyvéd. Szakterülete a polgári jog, peres eljárások, társasági és gazdasági jog, ingatlanjog, munkajog.

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda elérhetősége