Közeleg az év vége – mi legyen a kiadatlan szabadság sorsa?

Szerző: Dr. Szabó Gergely Dátum: Kategória: Munkajog

Előfordul, hogy az adott évben kiadandó összes szabadságnak csak egy része kerül ténylegesen kiadásra a munkavállalóknak. Ez esetben mi történjen a kiadatlan szabadsággal, átvihető-e a következő naptári évre, és ha igen, milyen esetekben? Mit tartalmaz erre vonatkozóan a Munka Törvénykönyve?

 

Kiadják vagy kiveszik?

Munkaügyi ellenőrzéskor egy-egy munkáltató néha arra hivatkozik, hogy a dolgozó az adott évben neki járó szabadságát „nem vette ki”, ezért van még az előző évről felhalmozódott szabadsága. Azonban ez a hivatkozás nem elfogadható, mivel a szabadságot a Munka Törvénykönyve szerint minden esetben a munkáltató adja ki, és sosem a munkáltató veszi ki. A munkáltató csak a munkavállaló meghallgatására köteles a szabadság kiadását megelőzően. Tehát alapvetően a munkáltató feladata és felelőssége, hogy a munkavállalónak az adott évben járó szabadság ténylegesen felhasználásra kerüljön.

Igaz, hogy a Munka Törvénykönyve szerint a munkáltató évente hét munkanap szabadságot, legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. Viszont a szabadságot ekkor is a munkáltató adja ki, és nincs szó arról, hogy a munkavállaló venné ki e napokat. A munkavállalónak ezen szabadság kiadásra vonatkozó igényét legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt kell bejelentenie a munkáltatónak.

 

Átvihető-e a ki nem adott szabadság?

Alapvető szabály, hogy a szabadságot esedékességének évében kell kiadni. Így a következő évre való átvitelre főszabály szerint nincsen lehetőség.

Ez alól a szabály alól kivételt képez, ha a munkaviszony a tárgyév október 1. napján vagy ezt követően kezdődött. Ilyen esetben az adott évben kiadandó szabadságot legkésőbb a következő év március 31. napjáig kell kiadni a munkavállalónak.

Szabályosan kiadottnak kell tekinteni a szabadságot akkor is, ha igénybevétele még az esedékesség évében megkezdődik, és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot. Így szabályos például, ha a munkavállalónak a 2014-es évre fennmaradt hat munkanap szabadságát a munkáltató úgy adja ki, hogy 3 munkanapot december 29. és 31. között, további 3-at pedig 2015. január 5-7. között ad ki.

A munkáltató és a munkavállaló írásban megállapodhatnak arról, hogy az adott évben a munkavállalónak életkor szerint járó, és ki nem adott pótszabadságát a munkáltató a következő év végéig adhatja ki. Fontos, hogy ilyen megállapodást mindig csak az adott naptári évre vonatkozóan lehet kötni, és nem vonatkozhat az alapszabadságra, kizárólag csak az életkor szerint járó pótszabadságra.

Speciális eset, ha a munkáltató a szabadságot a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem tudja az adott évben kiadni, mert például a dolgozó hosszú ideig táppénzen, vagy GYES-en van. Ilyenkor a ki nem adott szabadságokat ezen ok megszűnésétől számított 60 napon belül kell kiadni.

 

Kifizethető-e a beragadt szabadság?

A Munka Törvénykönyve az adott évben ki nem adott szabadság megváltását nem teszi lehetővé. Tehát nem jogszerű az, ha a munkáltató a beragadt szabadságokat kifizeti a dolgozónak, hiszen e napok a munkavállaló pihenését és regenerálódását hivatottak szolgálni. A szabadság megváltására kizárólag akkor van lehetőség, ha a munkavállaló munkaviszonya megszűnik. Ez esetben az időarányosan járó, még ki nem adott szabadságot pénzben meg kell váltani.

 

Dr. Szabó Gergely

ügyvéd

Címkék: , ,

Trackback az Ön honlapjáról.

Dr. Szabó Gergely

Dr. Szabó Gergely a Budapesti Ügyvédi Kamara által bejegyzett magyar ügyvéd. Szakterülete a polgári jog, peres eljárások, társasági és gazdasági jog, ingatlanjog, munkajog.

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda elérhetősége