Lemondás az öröklésről – Mit tegyünk, ha nem akarunk örökölni?

Szerző: Dr. Szabó Gergely Dátum: Kategória: Polgári jog

Több okból is előfordulhat, hogy valaki nem szeretne örökölni. Ilyenkor többféle lehetőség is van annak megoldására, hogy az illető ne örököljön az örökhagyó után. Az egyik lehetőség az öröklésről való lemondás. Míg a másik gyakran alkalmazott út az örökség visszautasításának lehetősége. Miként lehet lemondani az öröklésről? Mi a lemondás jogi hatása? Mi a különbség az örökség visszautasításához képest?    

Lemondás az öröklésről

Az olyan személy, aki az örökhagyó után a törvény alapján (tehát végrendelet hiányában) örökölne, lemondhat az öröklésről. Az öröklésről lemondani csak az örökhagyó életében lehet, tehát az örökhagyó halála után ezzel a joggal már nem lehet élni. Ennek oka, hogy az öröklésről lemondani az örökhagyóval kötött szerződésben lehet. A lemondásról szóló szerződést írásba kell foglalni, a szóbeli megállapodás nem elég az öröklésről való lemondáshoz.

Az öröklésről való lemondás történhet ingyenesen vagy ellenszolgáltatás fejében. Arra is van lehetőség tehát, hogy az örökhagyó a lemondás fejében pénzt vagy valamilyen más vagyontárgyat adjon a lemondó személynek. Mivel szerződésről van szó, így arra is van lehetőség, hogy a felek a lemondásról szóló szerződést később módosítsák vagy akár felbontsák.

A lemondás hatása

A lemondás következtében az öröklésről lemondó személy az örökhagyó után nem örökölhet, azaz az öröklésből kiesik. A lemondás a lemondó leszármazóira nem hat ki, kivéve, ha a megállapodás így szól, valamint ha a lemondásért az örökhagyó olyan mértékű ellenszolgáltatást adott, amely a lemondónak járó kötelesrész mértékét eléri.

Az öröklésről meghatározott személy javára is le lehet mondani, aki alapvetően olyan személy lehet, aki az örökhagyó után örököl (törvény vagy végrendelet alapján). Így például, ha a gyermek a szülő utáni öröklésről a testvére javára mond le.  A Polgári Törvénykönyv azonban lehetőséget ad arra is, hogy a valaki olyan személy javára mondjon le az öröklésről, aki az örökhagyó után nem örököl. Ennek feltétele, hogy a lemondásról szóló szerződés kifejezetten rendelkezzen arról, hogy e személyt kívánják a hagyatékból részesíteni.

Az öröklésről való lemondás főszabály szerint a teljes örökrészre kiterjed, valamint a törvényes örököst megillető kötelesrészre is. Ettől a felek megállapodása eltérhet, így nem kizárt, hogy az örökös csak a hagyaték meghatározott hányada vagy egyes vagyontárgyak tekintetében mondjon le az öröklésről.

A lemondás a felek eltérő megállapodásának hiányában kiterjed arra a vagyonra is, amelyet az örökhagyó a lemondás után szerzett. Ez alól kivételt képez, ha olyan rendkívüli vagyonnövekedés következett be az örökhagyónál, hogy annak ismeretében a lemondó nyilatkozatot feltehetően nem tették volna meg.

Az örökség visszautasítása

Szemben az öröklésről való lemondással, az örökséget visszautasítani csak az örökhagyó halála után lehet. Másik lényeges különbség, hogy a visszautasítás nem egy írásban kötött szerződés, hanem az örökös egyoldalú nyilatkozata, amelyet akár szóban is megtehet (például a hagyatéki tárgyaláson).

A visszautasítás főszabály szerint csak a teljes hagyatékra vonatkozhat, egy-egy vagyontárgyat nem lehet visszautasítani. Ez alól kivételt képez, hogy az örökös külön is visszautasíthatja a mezőgazdasági termelés célját szolgáló föld, a hozzá tartozó berendezési, felszerelési tárgyak, állatállomány és munkaeszközök öröklését, ha nem foglalkozik hivatásszerűen mezőgazdasági termeléssel. Amennyiben pedig valaki a hagyaték egy részét végrendelet alapján, más részét törvény alapján örökli, akkor joga van arra, hogy az egyik vagy másik címen rá háruló örökséget külön is visszautasítsa.

A lemondással szemben a visszautasítás esetén az örökös nem jelölhet meg kedvezményezettet, akinek a javára az örökséget visszautasítja. A visszautasítás következében mindig a törvény vagy a végrendelet által szabott sorban következő örökösnek kell átadni a hagyatékot, de természetesen ő is élhet a visszautasítás jogával.

Dr. Szabó Gergely

ügyvéd

Címkék: , ,

Trackback az Ön honlapjáról.

Dr. Szabó Gergely

Dr. Szabó Gergely a Budapesti Ügyvédi Kamara által bejegyzett magyar ügyvéd. Szakterülete a polgári jog, peres eljárások, társasági és gazdasági jog, ingatlanjog, munkajog.

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda elérhetősége