Melyek a pénztartozás teljesítésének alapvető szabályai?

Szerző: Dr. Szabó Gergely Dátum: Kategória: Polgári jog

Ha valakinek pénztartozása áll fenn, akkor e kötelezettségét az összeg megfizetésével tudja teljesíteni. A pénztartozás teljesítése felvet néhány alapvető kérdést, amelyet érdemes tisztázni. Mi számít fizetésnek? Bármely pénznemben lehet-e fizetni? Hogyan kell elszámolni a befizetést, ha a kötelezettnek több tartozása áll fenn? Hogyan kell elszámolni, ha a befizetés a teljes tartozást nem fedezi?  

Mi számít fizetésnek?

A pénztartozás teljesítésének egyik nyilvánvaló módja a tartozás megfizetése. Azért csak az egyik módja, mert a pénztartozás például beszámítással is teljesíthető. Beszámítás esetén a kötelezett a jogosulttal szemben fennálló lejárt pénzkövetelését számítja be a tartozásába.

Fizetés alatt a pénz tulajdonjogának a jogosult részére való átruházását, vagy a jogosult fizetési számlájára való befizetést vagy átutalást kell érteni. A pénz tulajdonjogának átruházását másként készpénzben való fizetésnek nevezzük, azaz amikor a pénz fizikailag cserél gazdát a felek között. A fizetés másik módja a jogosult számlájára való készpénz befizetés. Ez utóbbi esetben nem közvetlenül a jogosult fizikai birtokába kerül a pénz, hanem a számlájára. A harmadik mód az átutalás, ami alatt a pénzösszegnek bármilyen számlák közötti átvezetését értjük, ilyen például a jogosult számlájáról a kötelezett számlájára való átutalás, vagy a beszedési megbízás.

Nem fizetés, ha a kötelezett tartozását nem pénzben, hanem más módon kívánja kiegyenlíteni, például ingó dolog vagy ingatlan tulajdonjogának átruházásával. Az ilyen teljesítést a jogosult nem köteles elfogadni.

A pénztartozás készpénzfizetés esetén a pénz átvételének időpontjában válik teljesítetté. Minden egyéb esetben abban az időpontban teljesített a fizetés, amikor a pénzt a jogosult fizetési számláján a jogosult számlavezető bankja jóváírta vagy azt jóvá kellett volna írnia.

A pénztartozás teljesítésének alapvető szabályai

A pénztartozást a teljesítés helyén és idején érvényben lévő pénznemben kell megfizetni. A jogosult a teljesítési határidő előtti teljesítést is köteles elfogadni.

A teljesítés helye készpénzfizetés esetén a jogosultnak a fizetési kötelezettség keletkezésének időpontja szerinti lakóhelye (ennek hiányában szokásos tartózkodási helye), szervezet esetén telephelye (ennek hiányában székhelye). Egyéb fizetési mód esetén a teljesítés helye a jogosultnak a kötelezettség keletkezésének időpontja szerinti fizetési számláját vezető bank telephelye, ennek hiányában székhelye. Ha a kötelezettség keletkezésekor a jogosultnak több fizetési számlája van, a kötelezettnek a teljesítési hely tekintetében választási joga van.

A más pénznemben meghatározott pénztartozást a teljesítés helye szerinti jegybank által a teljesítés idején meghatározott árfolyam – ha ilyen nincs, a pénzpiaci árfolyam – alapján kell átszámítani.

A fizetés elszámolása

Ha az azonos jogviszony alapján (például kölcsönszerződés) fennálló teljes tartozást a kötelezett befizetése nem fedezi, akkor a befizetett összeget elsősorban a költségekre, majd a kamatokra és végül a főtartozásra kell elszámolni. Tegyük fel például, hogy egy adósnak van összesen 1 millió forint tartozása, amelyből 200.000,-Ft a késedelmi kamat, 800.000,-Ft a tőke. Ha 500.000,-Ft-ot megfizet, ez a tőketartozását 300.000,-Ft-tal csökkenti. A befizetett összeg elszámolása tekintetében a jogosult saját döntése alapján eltérhet az említett törvényi sorrendtől, így akár az egész befizetett összeget elszámolhatja a tőketartozásra.

Más a helyzet, ha a kötelezettnek több tartozása áll fenn a jogosulttal szemben, például több szerződés alapján is tartozik a jogosultnak. Ebben az esetben, ha a fizetés nem fedezi az összes tartozást, a kötelezettet illeti a választás joga, hogy mely tartozására kívánja azt elszámolni. A kötelezett erről a teljesítés időpontjáig dönthet, és rendelkezését közölnie kell a jogosulttal is. E közlést megteheti például a banki átutalás közlemény rovatában.

Ha a kötelezett a tartozások elszámolásának rendjéről nem rendelkezett, és egyértelmű szándéka sem ismerhető fel, a másik fél döntheti el, hogy az esedékes és nem vitás tartozások közül a teljesítést melyik tartozásra számolja el. E döntéséről a kötelezettet megfelelő határidőn belül értesíteni köteles. Ha egyik fél sem rendelkezett, vagy a jogosult döntéséről a kötelezettet nem értesítette, a teljesítést elsődlegesen a régebben lejárt tartozásra kell elszámolni. Azonos lejárat esetén a kevésbé biztosított, egyenlő mértékben biztosított követelések közül a kötelezettre terhesebb tartozásra kell elszámolni a befizetést. Ha a befizetés ennek alapján nem számolható el, azt valamennyi tartozásra arányosan kell elszámolni.

Dr. Szabó Gergely

ügyvéd

Címkék: , ,

Trackback az Ön honlapjáról.

Dr. Szabó Gergely

Dr. Szabó Gergely a Budapesti Ügyvédi Kamara által bejegyzett magyar ügyvéd. Szakterülete a polgári jog, peres eljárások, társasági és gazdasági jog, ingatlanjog, munkajog.

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda elérhetősége