Miként rendezhetik a tulajdonostársak az ingatlan használatát?

Szerző: Dr. Szabó Gergely Dátum: Kategória: Ingatlanjog, Polgári jog

A közös tulajdonban álló ingatlanok esetében gyakran felmerülő kérdés, hogy a tulajdonostársak az ingatlan használatának megosztását miként tudják rendezni. Ilyen eset előfordulhat például, ha egy közös tulajdonú telken több épület áll, és a tulajdonostárak meg kívánják határozni, hogy a telek mely részét mely tulajdonos használhatja. Milyen módon tudják rendezni a tulajdonostársak az ingatlan használatát?      

A közös tulajdon

A közös tulajdon a tulajdonjog több személy közötti eszmei megosztását jelenti. Ebből következik, hogy a tulajdoni hányadrészek szerinti megosztás nem vetíthető le automatikusan az ingatlan meghatározott részekre való fizikai felosztására.

Az ingatlan tulajdonostársainak mindegyikét megilleti az ingatlan egészének birtoklása és használata. Azonban a Polgári Törvénykönyv azt is kimondja, hogy e jogot egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többiek jogainak és a dologhoz fűződő lényeges jogi érdekeinek sérelmére. Ezen előírás jelenti a törvényi korlátját az ingatlan tulajdonostársak általi használatának. Ugyanakkor arra is készteti a tulajdonostársakat, hogy a birtoklást és a használatot egymás között rendezzék.

A használat rendezése megállapodással

A közös tulajdon használatát a tulajdonostársak leggyakrabban valamilyen megállapodással, illetve szerződéssel rendezik egymás között. Az ingatlan birtoklásának és használatának megosztása leggyakrabban területi alapon történik. Ennek keretében a tulajdonostársak meghatározzák, hogy az ingatlan mely részének kizárólagos birtoklására és használatára mely tulajdonostárs jogosult. A használat megosztásának kiindulópontja általában a tulajdoni hányadok aránya, azonban a megállapodásban a tulajdonostársak ettől eltérhetnek, továbbá meghatározhatnak olyan ingatlanrészeket is, amelyeket továbbra is közösen használnak (például az ingatlanon húzódó út, gépkocsibejáró, stb.).

A területi alapú használat megosztás a gyakoribb, de előfordulhat az is, hogy az ingatlan birtoklásának és használatának időben való megosztásáról döntenek (például a közös tulajdonú nyaralót más-más hónapokban használhatják).

Az ingatlan használatáról való megállapodás megszülethet írásbeli vagy szóbeli formában, de az sincsen kizárva, hogy a használatot a tulajdonostársak ráutaló magatartással, tehát kifejezett megegyezés nélküli, de hosszú ideig tartó tényeges megosztott használattal alakítsák ki.

A Polgári Törvénykönyv szerint a tulajdonostársak szótöbbséggel határoznak a közös tulajdont érintő kérdésekben. Minden tulajdonostársat tulajdoni hányada arányában illeti meg szavazati jog. Ebből következően arra is van lehetőség, hogy konszenzus hiányában a birtoklás és a használat kérdését többiségi döntéssel rendezzék.

A használat rendezése bíróság útján

Amennyiben a tulajdonostársak az ingatlan használatát szótöbbséggel hozott határozattal rendezték, akkor a kisebbségben maradt tulajdonostársak a határozatot a bíróságnál megtámadhatják, ha a döntés a jogaikat és az ingatlanhoz fűződő jogi érdekeiket sérti, például, ha rájuk nézve kifejezetten hátrányosan határozták meg a használat rendjét.

Abban az esetben, ha a birtoklás, használat és hasznosítás körében határozat nem született a tulajdonostársak között, akkor bármelyikük bírósághoz fordulhat annak érdekében, hogy e kérdéseket a bíróság szabályozza a tulajdonostársak között. A döntéshozatal során a bíróság a tulajdoni hányadokat, a tulajdonostársak jogait és a dologhoz fűződő jogi érdekeit, valamint az okszerű gazdálkodás követelményeit veszi figyelembe az ingatlan birtoklásának, használatának és a hasznosítás módjának szabályozásánál.

Dr. Szabó Gergely

ügyvéd

Címkék: , ,

Trackback az Ön honlapjáról.

Dr. Szabó Gergely

Dr. Szabó Gergely a Budapesti Ügyvédi Kamara által bejegyzett magyar ügyvéd. Szakterülete a polgári jog, peres eljárások, társasági és gazdasági jog, ingatlanjog, munkajog.

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda elérhetősége