Mikor jár az ingatlanközvetítőnek a jutalék?

Szerző: Dr. Szabó Gergely Dátum: Kategória: Ingatlanjog, Megtörtént Jogesetek, Szerződések joga

Gyakran merülnek fel vitás kérdések az ingatlanközvetítők szerződései, az azokban foglalt feltételek tisztességessége-tisztességtelensége kapcsán. A héten az ügyvédi irodánk által képviselt ingatlanközvetítő cég ügyében folytatott felülvizsgálati eljárásban fontos döntést hozott a Kúria. A döntésben olyan alapvető kérdésekben foglalt állást a legfőbb bírói fórum, mint: milyen esetekben követelheti az ingatlanközvetítő a jutalék teljes összegét, illetve a megbízás megszűntét követő hosszabb idő eltelte után is jogos lehet-e a jutalék követelés?       

A felmerült kérdések

Az Ügyészség abból a célból indított pert egy ingatlanközvetítő cég ellen, hogy a bíróság általános jelleggel, minden fogyasztóra kiterjedő hatállyal állapítsa meg, hogy a cég által alkalmazott szerződések bizonyos szerződési feltételei tisztességtelenek, ezért érvénytelennek minősülnek.

Az eljárás során felmerült lényegi kérdések a következők voltak:

  • Mikor tekinthető teljesítettnek az ingatlanközvetítésre szóló megbízás?
  • Tisztességtelen-e az olyan szerződési feltétel, miszerint a megbízási díj a közvetítőnek akkor is jár, ha a megkötött adásvételi szerződés valamilyen okból meghiúsul?
  • Tisztességtelen-e az olyan szerződési feltétel, miszerint a megbízási díj a közvetítőnek akkor is jár, ha az a kiközvetített vevővel az adásvételi szerződés megkötésére a közvetítői megbízás megszűnését követő hosszabb idő után kerül sor?
  • Tisztességtelen-e az olyan szerződési feltétel, miszerint a közvetítői megbízást teljesítettnek kell tekinteni akkor is, ha az eladó a megbízás megszűnte után a kiközvetített személy hozzátartozójával, megbízójával, megbízottjával köt adásvételi szerződést?

A megtámadott ítélet

A felülvizsgálati kérelmünkkel megtámadott ítéletében a Győri Ítélőtábla az ingatlanközvetítésre vonatkozó szerződés kapcsán kifejtette, hogy a megbízó ingatlanközvetítési szerződéssel elérni kívánt célja csak akkor valósul meg, ha az adásvételi szerződés teljesül, azaz a vevő megszerzi az ingatlan tulajdonjogát és a vételárat kifizeti. Ezért tisztességtelennek mondta ki azt a szerződési feltételt, amely szerint a jutalékra akkor is jogosult a közvetítő, ha az adásvételi szerződés teljesítése a kiközvetített vevő hibájából meghiúsul.

Tisztességtelennek találta az Ítélőtábla az ingatlanközvetítői szerződés azon kikötését is, hogy a megbízási díj (jutalék) a közvetítői szerződés megszüntetését követő 24 hónapon belül is megilleti az ingatlanközvetítőt, amennyiben a megbízó a kiközvetített személlyel, annak közeli hozzátartozójával, megbízottjával, megbízójával köt szerződést.

Mit állapított meg a Kúria?

A Kúria jelentőset fordított az Ítélőtábla fenti jogértelmezésén, hiszen az Ítélőtábla döntésében foglalt fenti megállapításokat mind hatályon kívül helyezte, és az említett szerződési kikötéseket nem találta tisztességtelennek.

A Kúria ítéletében elvi éllel mondta ki, hogy az ingatlanközvetítésre vonatkozó megbízás a szerződni kívánó felek (eladó és vevő jelölt) közötti kapcsolat megteremésével teljesítettnek tekintendő, és a közvetítő a jutalékot az adásvételi szerződés megkötésekor már követelheti. Nem tartozik a közvetítő feladatai közé a szerződéses alkufolyamatban való részvétel, és a jutalékhoz való jogát a szerződés későbbi sorsa sem befolyásolja. Tehát nem tisztességtelen az olyan kikötés, amely szerint akkor is jár a jutalék, ha a megkötött szerződés teljesítése utóbb a felek bármelyikének hibájából mégis meghiúsul.

Ugyanezen az elvi alapon mondta ki a Kúria azt is, hogy ha a közvetítői tevékenység eredményes volt, akkor a jutalék iránti igénynek legfeljebb az elévülési idő szabhat határt. Azaz nem szünteti meg a közvetítő díjazásra való jogosultságát, ha az adásvételi szerződést akár a megbízás megszűnését követő hosszabb idő elteltével kötik meg, feltéve, hogy a szerződéskötés a közvetítő tevékenységére vezethető vissza. Természetesen adott esetben ennek ellentétét perben bizonyítani lehet.

Szintén nem tartotta tisztességtelennek a Kúria az olyan kikötést, amely díjazásra jogosítja a közvetítőt akkor is, ha a megbízás megszűnte után az általa közvetített személy hozzátartozójával, megbízójával, megbízottjával jön létre az adásvételi szerződés. Az ok ugyanaz: ha a kapcsolat a közvetítő tevékenységének eredménye, akkor jogosult a kikötött jutalékra.

Az új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) már a Kúria által részletezett elvek mentén szabályozza a közvetítői szerződést, de a döntés azért is fontos, mert a Kúria döntésében a régi Ptk. alatti szerződésekre is ugyanezen elveket alkalmazta.

Dr. Szabó Gergely

ügyvéd

Trackback az Ön honlapjáról.

Dr. Szabó Gergely

Dr. Szabó Gergely a Budapesti Ügyvédi Kamara által bejegyzett magyar ügyvéd. Szakterülete a polgári jog, peres eljárások, társasági és gazdasági jog, ingatlanjog, munkajog.

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda elérhetősége