Mikor lehet elállni a szerződéstől?

Szerző: Dr. Szabó Gergely Dátum: Kategória: Polgári jog, Szerződések joga

A szerződés megszüntetésének egyik módja a szerződéstől való elállás. Elállásra jogi szempontból tehát egy már megkötött szerződés esetén van lehetőség, míg a szerződéskötést megelőzően a szerződéskötési szándéktól való „elállás” nem jelent jogi értelemben vett elállást. Természetesen a szerződéstől való elállásra meghatározott feltételek fennállása esetén van lehetőség. Mikor lehet a szerződéstől elállni és mik az elállás következményei?  

Az elállás és következményei

Az elállás a szerződést egyoldalúan megszünteti. Tehát nem szükséges, hogy az elállást a másik szerződő fél elfogadja, abba beleegyezzen. Az elállás – ha a jogszerű volt – megszünteti a szerződést, amikor az elállást tartalmazó nyilatkozatot a másik féllel közlik.

Az elállás legfontosabb következménye, hogy a szerződést felbontja, azaz a szerződést a megkötés időpontjára visszamenően szünteti meg. Ez azt jelenti, hogy a szerződés alapján már teljesített szolgáltatásokat (például kapott dolgot, pénzt) vissza kell adni. Ebből az is következik, hogy a szerződéstől csak akkor állhat el valaki, ha az általa kapott szolgáltatást képes visszaadni. Ha erre nem képes akkor a szerződés felmondásának lehet helye.

A felmondás esetén a különbség, hogy a szerződés a jövőre nézve szűnik meg, tehát a felek további szolgáltatásokkal nem tartoznak, és a felmondásig teljesített szolgáltatásokkal pedig el kell számolniuk egymással.

Az elállás általános esetei

A szerződéstől való elállásra rendszerint szerződésszegés esetén van lehetőség, azaz elsősorban akkor, ha a másik fél a szerződés szerinti kötelezettségét nem, vagy nem megfelelően tejesíti.

Elállásra abban az esetben van lehetőség, ha a másik fél szerződésszegése miatt a szerződés teljesítéséhez fűződő érdek megszűnt. Az érdek megszűnése alatt a szerződés teljesítéséhez fűződő gazdasági érdek megszűnését kell érteni, így ha a szerződéssel megvalósítani kívánt cél a szerződésszegés miatt már nem érhető el.

Ha a szerződésszegés abban nyilvánul meg, hogy a szerződő fél a kötelezettségének teljesítésével késedelembe esik, azaz ha a megállapított határidőben nem teljesít, természetesen lehetőség van az elállásra. Ha a késedelem miatt a jogosultnak a szerződés teljesítéséhez fűződő érdeke megszűnt, elállhat a szerződéstől.

Késedelem esetén nincsen szükség az érdekmúlás bizonyítására sem, ha a késedelembe esést követően a jogosult az utólagos teljesítésre megfelelő póthatáridőt tűzött, és a póthatáridő is eredménytelenül telt el. Nincs szükség póthatáridő tűzésére sem, ha szerződést a felek megállapodása szerint vagy a szolgáltatás felismerhető rendeltetésénél fogva meghatározott teljesítési időben – és nem máskor – kellett volna teljesíteni. Ez utóbbi eset nem egyszerűen azt jelenti, hogy a határidőt a felek dátumszerűen meghatározzák, hanem egyértelműnek kell lennie, akár a felek megállapodásából, akár magából a szolgáltatásból, hogy azt a szigorú határidőben és nem máskor kell teljesíteni. Például egy esküvői torta elkészítésére vonatkozó megrendelést nyilvánvalóan az esküvőt megelőzően és szigorúan addig kell teljesíteni.

Ha a szerződésszegés a szerződés hibás teljesítésében nyilvánul meg, elállásra akkor van lehetőség, ha a kötelezett a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének a jogszabályi feltételekkel nem tud eleget tenni, vagy ha a jogosultnak a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt.

Szintén van elállási jog abban az esetben, ha a szerződő fél jogszavatossági kötelezettségének nem tesz eleget. Ilyen eset például, ha a megvásárolt ingatlanon teher, például jelzálogjog, illetve elidegenítési- és terhelési tilalom van, amely a vevő tulajdonszerzését akadályozza vagy korlátozza, és e teher alól az eladó felszólításra sem mentesíti az ingatlant.

Elállási jog egyéb esetekben

A szerződésszegés esetén fennálló elállási jog általános jellegű, tehát elviekben bármely szerződésre vonatkozhat. Ténylegesen nem alkalmazható viszont olyan szerződések esetén, ahol a felek által teljesített szolgáltatás olyan jellegű, ami nem visszafordítható, nem visszaadható. Ezekben az esetekben a szerződés teljesítésének megkezdése után a felmondás joga áll rendelkezésre.

A szerződésszegés esetein kívül más esetekben is biztosíthat elállási jogot a Polgári Törvénykönyv, mint például az egyes szerződések egyedi szabályai között. Például, ha a megrendelő a figyelmeztetés ellenére a célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítását fenntartja, a vállalkozó elállhat a vállalkozási szerződéstől. A megrendelő pedig a szerződéstől a szerződés teljesítésének megkezdése előtt bármikor elállhat.

Mivel a szerződő felek a szerződés tartalmát főszabály szerint szabadon állapíthatják meg, ezért természetesen arra is van lehetőségük, hogy a szerződésükben elállási jogot létesítsenek egyik vagy másik félnek.

Dr. Szabó Gergely

ügyvéd

Címkék: , , ,

Trackback az Ön honlapjáról.

Dr. Szabó Gergely

Dr. Szabó Gergely a Budapesti Ügyvédi Kamara által bejegyzett magyar ügyvéd. Szakterülete a polgári jog, peres eljárások, társasági és gazdasági jog, ingatlanjog, munkajog.

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda elérhetősége