Milyen esetben jár végkielégítés a munkavállalónak?

Szerző: Dr. Szabó Gergely Dátum: Kategória: Munkajog

A munkaviszony megszűnésének egyik következménye lehet, hogy végkielégítést kell fizetni a távozó munkavállalónak. Azonban a végkielégítés nem jár minden esetben a dolgozónak, hanem csak a munkaviszonynak meghatározott feltételek mellett való megszüntetése esetén. Mikor kell végkielégítést fizetni a munkavállalónak és milyen esetekben nem?   

A végkielégítés alapvető feltételei

A végkielégítés egyik leggyakrabban előforduló esete, ha a munkaviszony a munkáltató felmondása útján szűnik meg.

Végkielégítés akkor is jár a dolgozónak, ha munkaviszonya azért szűnik meg, mert a munkáltató jogutód nélkül megszűnik. Ide tartozik például, ha a munkáltató cég végelszámolás vagy felszámolás útján szűnik meg.

Végkielégítésre jogosult a munkavállaló abban az esetben is, ha a munkaviszonya azért szűnik meg, mert a munkáltatót olyan szervezet veszi át, amelyre nem vonatkozik a Munka Törvénykönyve. Ilyen eset lehet például, ha a munkáltatót olyan szervezet veszi át, amely a köztisztviselőkre vonatkozó jogszabályok alá tartozik, ezért munkaviszony helyett a dolgozó közszolgálati jogviszonyban folytatja a munkáját.

Az említett esetekben is csak akkor jár végkielégítés, ha munkavállaló a törvényben meghatározott időt munkaviszonyban töltötte a munkáltatónál.

A végkielégítésre jogosító idő

A végkielégítés feltétele, hogy a felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában a munkavállaló munkaviszonya legalább 3 évig fennáll.

A végkielégítésre való jogosultság szempontjából nem kell figyelembe venni azt a 30 napot meghaladó egybefüggő időtartamot, amelyre a munkavállalót munkabér nem illette meg. Ilyen lehet például, ha a dolgozó 30 napot meghaladóan folyamatosan táppénzen volt, amely idő tehát nem kerül beszámításra a végkielégítésre jogosító időtartamba. Ez a szabály nem alkalmazható a szülési szabadság és a gyermek ápolása, gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (GYES) időtartamára, amely időtartamokat tehát bele kell számítani a végkielégítésre jogosító időbe. Ugyanez vonatozik a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés céljából igénybe vett, 3 hónapot meg nem haladó fizetés nélküli szabadságra is.

A munkaviszonyban töltött idő határozza meg a végkielégítés mértékét is, amely a munkaviszony időtartamától függően lépcsőzetesen emelkedik.

Mikor nem jár végkielégítés?

Nem jár végkielégítés a munkaviszony megszüntetésekor, ha a fenti feltételek nem teljesülnek. Így például nem kell végkielégítést fizetni, ha a munkavállaló él felmondással, és akkor sem, ha a felek bármelyike azonnali hatályú felmondással szünteti meg a munkaviszonyt.

A végkielégítés alól további fontos kivétel, hogy nem jár végkielégítés, ha a dolgozó a felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül.

Nem jogosult végkielégítésre a munkavállaló akkor sem, ha a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása vagy a nem egészségi okkal összefüggő képessége. Ezért például, ha a dolgozónak azért mondanak fel, mert a munkáját nem volt képes az elvárásoknak megfelelő minőségben ellátni, vagy például a munkáltatói utasításokat sorozatosan megszegte, és ez a felmondás indokolásából világosan kiderül, akkor nem kell végkielégítést fizetni. Természetesen a felmondás indokolásának valóságát a dolgozó munkaügyi perben vitássá teheti.

Dr. Szabó Gergely

ügyvéd

Címkék: , , , ,

Trackback az Ön honlapjáról.

Dr. Szabó Gergely

Dr. Szabó Gergely a Budapesti Ügyvédi Kamara által bejegyzett magyar ügyvéd. Szakterülete a polgári jog, peres eljárások, társasági és gazdasági jog, ingatlanjog, munkajog.

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda elérhetősége