Milyen esetben nem szükséges engedély a szerzői mű felhasználásához?

Szerző: Dr. Szabó Gergely Dátum: Kategória: Egyéb jogterület

A szerzői jog által védett művek bármely felhasználásához főszabály szerint a szerző engedélye szükséges. Előfordulnak azonban olyan esetek, amikor a felhasználó személyek érdekeit a törvény előrébb sorolja a szerző védendő jogainál. Így meghatározott felhasználói kör vagy felhasználási célok esetén nem szükséges a szerző engedélye a mű használatához. Milyen esetekben lehet szabadon felhasználni a szerzői műveket?

Milyen művekre terjed ki a szerzői jog?

A szerzői jog az irodalom, a tudomány, és a művészetek területén létrehozott alkotásokat, valamint a felhasználásukhoz kötődő teljesítményeket (pl. előadóművészek, filmkészítők) védi. A szerzői jog minden olyan alkotásra kiterjed a fenti területeken, amely egyéni, eredeti jellegű alkotás. Ez azt jelenti, hogy olyan szellemi alkotásnak kell lennie, amely korábban nem létezett, és maga a szerző alkotja meg, a maga egyéni módján. Független viszont a védelem a mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől.

A szerzői védelemben részesülő művek összes típusát nem lehetséges tételesen felsorolni, de a legjellemzőbb formái például az irodalmi, képzőművészeti alkotások, filmalkotások, zeneművek, szoftverek, műszaki létesítmények tervei, iparművészeti alkotások, gyűjteményes művek.

Milyen jogok illetik meg a szerzőt?

A szerzői jogok két csoportra oszthatók: személyhez fűződő és vagyoni jogokra. A személyhez fűződő jogok: a mű nyilvánosságra hozatalának joga, a szerző nevének feltüntetéséhez fűződő joga, és a mű egységének védelme.

A vagyoni jogok körébe tartoznak a mű felhasználásához fűződő jogosultságok. A szerző jogosult a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására, és arra, hogy a felhasználásra másnak engedélyt adjon. A felhasználás jellemző módjai: a mű többszörözése, terjesztése, nyilvános előadása, a nyilvánossághoz közvetítése, átdolgozása, kiállítása.

Mennyi ideig véd a szerzői jog?

A szerzői jog a művet a szerző életében és halálát követő 70 évig védi. A védelmi időt a szerző halálát követő év első napjától, közös művek esetében az utoljára elhunyt szerzőtárs halálát követő év első napjától kell számítani. Ha a szerző ismeretlen, akkor a védelmi idő a mű első nyilvánosságra hozatalát követő év első napjától számított 70 év. A védelmi időt követően a mű közkinccsé válik, így felhasználásához nem kell engedély.

A szabad felhasználás

Bizonyos esetekben a védelmi idő lejárta előtt sem szükséges engedély a mű felhasználásához. Ezek az ún. szabad felhasználás esetei, amelyeket a szerzői jogi törvény részletesen szabályoz. Nézzünk most néhány példát erre. A szabad felhasználás egyik leggyakoribb esete az idézés. A mű részletét – az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben és az eredetihez híven – a forrás, valamint az ott megjelölt szerző megnevezésével bárki idézheti.

A szabad felhasználás körébe tartozik az átvétel. Átvételről beszélünk, ha nyilvánosságra hozott irodalmi vagy zenei művet, film részletét, vagy kisebb terjedelmű ilyen önálló művet, képzőművészeti, építészeti, iparművészeti és ipari tervezőművészeti alkotás képét, valamint fotóművészeti alkotást használnak fel szemléltetés érdekében iskolai oktatási célra, valamint tudományos kutatás céljára. Átvétel esetén is meg kell jelölni a forrást és a szerzőt. Az átvevő mű nem használható fel üzletszerűen.

A mű iskolai oktatási célra, iskolai foglalkozás keretében átdolgozható. Viszont az átdolgozott mű további felhasználásához már az eredeti mű szerzőjének engedélye is szükséges.

Szabad felhasználás egyik esete a magáncélú másolat készítése. Magánszemély magáncélra a műről másolatot készíthet, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja. Természetesen ennek feltétele, hogy a műhöz jogszerűen jusson. Bizonyos művekre nem vonatkozik a szabad magáncélú másolatkészítés joga, így többek között a szoftverre, a mű nyilvános előadásának kép- vagy hanghordozóra való rögzítésére, az építészeti műre.

Nyilvánosan tartott előadások és más hasonló művek részletei, valamint politikai beszédek tájékoztatás céljára – a cél által indokolt terjedelemben – szabadon felhasználhatók. A forrást a szerző nevével együtt ebben az esetben is fel kell tüntetni, hacsak ez lehetetlennek nem bizonyul.

A művek a törvényben meghatározott esetekben szabadon előadhatók, ha az előadás jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja, és a közreműködők sem részesülnek díjazásban, például nemzeti ünnepeken tartott ünnepségeken, iskolai oktatás céljára és ünnepélyeken, magánhasználatra, valamint alkalomszerűen tartott zártkörű összejövetelen.

Dr. Szabó Gergely

ügyvéd

Címkék: , ,

Trackback az Ön honlapjáról.

Dr. Szabó Gergely

Dr. Szabó Gergely a Budapesti Ügyvédi Kamara által bejegyzett magyar ügyvéd. Szakterülete a polgári jog, peres eljárások, társasági és gazdasági jog, ingatlanjog, munkajog.

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda elérhetősége