Mit érdemes tudni a munkaidő nyilvántartásról?

Szerző: Dr. Szabó Gergely Dátum: Kategória: Munkajog

A munkáltató egyik alapvető kötelezettsége, hogy a teljesített munkaidőről hiteles nyilvántartást vezessen. A munkaidő-nyilvántartás szabályainak betartását a munkaügyi hatóság is rendszeresen ellenőrzi, ezért kiemelten fontos, hogy a munkáltató e nyilvántartásokat szabályosan vezesse. Mit kell nyilvántartania a munkáltatónak? Elegendő-e a jelenléti ív vezetése?                

Ki vezesse a nyilvántartást?

A munkaidő-nyilvántartás vezetése a Munka Törvénykönyve szerint a munkáltató kötelezettsége. Ez nem jelenti azt, hogy a munkáltató adott esetben nem engedheti át a napi teljesített munkaidő vezetését a dolgozónak, azonban a munkavállaló által vezetett adatokat ellenőriznie kell, és el kell fogadnia (pl. aláírnia) a munkáltatónak. Amennyiben a napi munkaidőt a munkavállaló írja, az továbbra is a munkáltató felelőssége, hogy az ennek alapján elkészült nyilvántartás megfeleljen a törvény előírásainak, abból a törvényben előírt adatok megállapíthatóak legyenek.

Mit tartalmaz a munkaidő-nyilvántartás?

A munkaidő-nyilvántartásból naprakészen megállapíthatónak kell lennie a teljesített rendes munkaidő és túlóra időtartamának, valamint kezdetének és végének. Fontos tehát, hogy az is kiderüljön a nyilvántartás alapján, hogy rendes munkaidőben vagy túlórában történt a munkavégzés.

Emiatt önmagában a jelenléti ív munkavállaló általi aláírása nem feltétlenül elegendő, hiszen abból csak a munkakezdés és befejezés időpontja állapítható meg, de az nem, hogy rendes vagy rendkívüli munkaidőről, azaz túlóráról volt-e szó. Erre a kérdésre ebben az esetben csak a jelenléti ívnek a munkáltató által közölt munkaidő beosztással való összevetése alapján lehet választ kapni, ami legfeljebb akkor elfogadható, ha ezekből egyértelműen és átláthatóan meg lehet állapítani, hogy adott napon túlórázott-e a dolgozó.     

Ugyanezen okokból nem megfelelő munkaidő nyilvántartásként önmagában a kártyás beléptető rendszer által rögzített belépési és kilépési időpont sem, ráadásul a munkahelyre való be- és kilépés nem is feltétlenül egyezik meg a munkakezdés és befejezés időpontjával.

A munkaidő nyilvántartásból minden lényeges adatnak ki kell derülnie, így például annak is, ha a munkavállaló a beosztás szerinti munkaidejében igazoltan volt távol és ezért nem végzett munkát (pl. szabadságon volt), vagy annak, hogy túlóra ellentételezéseként kapott szabadnapját tölti. A munkahelyen kívül, p kiküldetésben munkával töltött időt ugyanúgy rögzíteni kell a nyilvántartásban.

Utólag is igazolható a munkaidő?

A Munka Törvénykönyve arra lehetőséget ad, hogy az írásban előre közölt munkaidő-beosztást használják a hó végén a munkaidő nyilvántartására. Ehhez az szükséges, hogy legyen a munkáltató által írásban közölt munkaidő beosztás, és a hó végén az abban foglaltak teljesítését a felek igazolják, valamint, ha a beosztástól eltérő munkavégzés volt (pl. túlóra), az ebből fakadó eltérést naprakészen feltüntetessék (tehát itt sem elegendő csupán az összes havi túlóra feltüntetése). Ez persze azzal jár, hogy a hónap során továbbra is pontosan jegyezni kell a teljesített munkaórákat, hiszen ennek hiányában a hó végén nem lehetne lehetséges a beosztástól eltérő munkavégzés pontos nyilvántartása és igazolása.

Dr. Szabó Gergely

ügyvéd

Címkék: , ,

Trackback az Ön honlapjáról.

Dr. Szabó Gergely

Dr. Szabó Gergely a Budapesti Ügyvédi Kamara által bejegyzett magyar ügyvéd. Szakterülete a polgári jog, peres eljárások, társasági és gazdasági jog, ingatlanjog, munkajog.

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda elérhetősége