Mit értünk veszélyes üzemi felelősség alatt?

Szerző: Dr. Szabó Gergely Dátum: Kategória: Polgári jog

A kártérítésre vonatkozó jogszabályok külön foglalkoznak az olyan károk megtérítésével, amelyek fokozott veszéllyel járó tevékenységből erednek. Az ilyen tevékenységet nevezik veszélyes üzemnek is. Mivel e tevékenységek folytatása az átlagosnál nagyobb veszélyt hordoz magában, ahol akár kisebb rendellenesség bekövetkezése is súlyos kárt okozhat, ezért a veszélyes üzemi tevékenység során okozott károk megtérítésére szigorú szabályok vonatkoznak. Mit tekintünk veszélyes üzemnek, és mik a felelősség alapvető szabályai?           

Mi a veszélyes üzem?

A Polgári Törvénykönyv nem ad pontos felsorolást arról, hogy mi minősül veszélyes üzemnek. Ennek egyik oka, hogy a technika és a társadalom gyors fejlődése miatt nem célszerű felsorolás-szerűen meghatározni e tevékenységeket, mert gyorsan változhat és bővülhet a kör.

Általánosságban azt lehet elmondani, hogy veszélyes üzem minden olyan tevékenység, amely rendellenesség esetén az átlagoshoz képest fokozottabb veszélyt hordoz magában. A bírósági gyakorlat már széles körben kidolgozta a veszélyes üzemi felelősség eseteit. Tipikusan fokozott veszéllyel járó tevékenységnek minősül a gépjárművek üzemeltetése. Veszélyes üzemnek számít rendszerint a különböző gépi működtetésű berendezések, eszközök, szerszámok használata. Viszont léteznek kivételek, például a háztartási gépek használata nem fokozott veszéllyel járó tevékenység.

Veszélyes üzem a lőfegyver és lőszerek gyártása, tartása, használata. Általában veszélyes üzemnek minősül az olyan tevékenység, amelynek során egészségre veszélyes és káros anyagok kerülnek felhasználásra vagy ilyen anyagok keletkeznek.

Felelősség a veszélyes üzemből eredő károkért

A fokozott veszéllyel járó tevékenységek folytatásával kapcsolatban okozott károkat is természetesen meg kell téríteni. A veszélyes üzemi felelősség szigorúbb volta abban áll, hogy nehezebb mentesülni a felelősség alól, mint általános esetben. Ugyanis veszélyes üzem esetén a károkozó csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte elő, amely a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül esik. Ez azt jelenti, hogy a károkozó felelőssége független attól, hogy vétkes-e a kár előidézésben.

A mentesüléshez egyrészt azt kell bizonyítani, hogy a kárt elháríthatatlan ok idézte elő. Az elháríthatatlanság nem azt jelenti, hogy a felelős személy számára volt elháríthatatlan a kár, hanem azt, hogy létezik-e olyan megoldás, amellyel a káreset elkerülhető lett volna. Ebből az is következik, hogy a technikai, műszaki előírások betartása önmagában nem mentesít a felelősség alól, ha a kár elkerülhető lett volna, de az érintett nem tett meg mindent ennek érdekében.

A mentesülés másik feltétele, hogy a kárt a tevékenység körén kívüli, külső ok idézze elő. Ilyen például a vis maior (például természeti katasztrófák, háborúk), a károsult vagy más külső személy elháríthatatlan közrehatása.

A fokozott veszéllyel járó tevékenységgel kapcsolatos károkért tevékenység folytatója, azaz az üzemben tartó felel.  Üzemben tartó, akinek érdekében a veszélyes üzem működik. Érdemes tudni, hogy a veszélyes üzemnek számító gép (például gépjármű) működtetésének rövid ideig való átengedése nem jelenti, hogy megváltozik az üzemben tartó. Viszont a hosszabb idejű átengedés (például bérbeadás) már járhat ilyen következménnyel.

A károsult közrehatása

A veszélyes üzemi felelősség esetén is van lehetőség kármegosztásra, ha a károsult a kár bekövetkeztében közrehatott. Az üzembentartónak nem kell megtérítenie a kárt annyiban, amennyiben az a károsult felróható magatartásából származott. Viszont ha a károsult a felróható magatartást tanúsított, de a kár enélkül is bekövetkezett volna, akkor a teljes kárt meg kell téríteni.

Ha a kár bekövetkezésében közreható személy vétőképtelen, akkor az üzembentartót a vétőképtelen károsulttal szemben teljes felelősség terheli. Vétőképtelen, akinek belátási képessége oly mértékben korlátozott, hogy a károkozással kapcsolatos magatartása következményeit nem képes felmérni. Vétőképtelen lehet egy gyermek, vagy belátási képességében korlátozott felnőtt is. Ezekben az esetekben az üzembentartó a vétőképtelen személy gondozójával szemben megtérítési igényt érvényesíthet.

Dr. Szabó Gergely

ügyvéd

Címkék: , ,

Trackback az Ön honlapjáról.

Dr. Szabó Gergely

Dr. Szabó Gergely a Budapesti Ügyvédi Kamara által bejegyzett magyar ügyvéd. Szakterülete a polgári jog, peres eljárások, társasági és gazdasági jog, ingatlanjog, munkajog.

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda elérhetősége