Mit kell kötelezően tartalmaznia a munkaszerződésnek?

Szerző: Dr. Szabó Gergely Dátum: Kategória: Munkajog

A munkaviszony alapdokumentuma a munkaszerződés. A munkaszerződésnek tartalmaznia kell a munkáltató és a munkavállaló munkaviszonyra vonatkozó alapvető megállapodásait, amelyek meghatározzák a munkaviszony lényegét. A Munka Törvénykönyve meghatározza, hogy melyek azok az adatok és megállapodások, amelyet a munkaszerződésnek tartalmaznia kell. Mit kell minimálisan tartalmaznia a munkaszerződésnek?

A felek megjelölése

A munkaszerződésnek nyilvánvalóan tartalmaznia kell, hogy kik között jön létre, azaz a munkáltató és a munkavállaló személyét. A munkaszerződésben ezért meg kell jelölni a felek nevét, továbbá a munkaszerződés teljesítése szempontjából lényeges adatait. Ilyen lényeges adatok a munkavállaló esetén a munkavállaló lakcíme, adóazonosító jele, TAJ száma, bankszámlaszáma. A munkáltató esetén a munkáltató nevén túl a cégjegyzékszámát vagy más nyilvántartási számát, illetve adószámát, valamint székhelyét szokás a munkaszerződésben rögzíteni.

Alapbér és munkakör

Ahhoz, hogy munkaszerződés jöjjön létre a feleknek meg kell állapodniuk a munkavállaló alapbérében és munkakörében. Az alapbért mindig időbérként kell meghatározni, azaz olyan pénzösszegként, amelyet a munkavállaló meghatározott munkavégzési időszakra kap (tipikusan havibér vagy órabér). Az alapbér meghatározásánál figyelembe kell venni a kötelező legkisebb munkabérre (minimálbérre) és a garantált bérminimumra vonatkozó szabályokat. Ennél arányosan kisebb munkabért csak részmunkaidő esetén kaphat a munkavállaló.

Érdemes megjegyezni, hogy az alapbér nem feltétlenül azonos a munkabérrel. Az alapbérnek például nem része a teljesítménybér, illetve a munkabér egyéb elemei, valamint a természetben adott juttatások (cafeteria, céges eszközök használata, stb.). A munkabér alapbéren túli elemeiben nem kötelező megállapodni a munkaszerződésben, de természetesen lehetséges ezeket is belefoglalni a szerződésbe.

A munkakör azoknak a feladatoknak az összessége, amelyet a munkavállaló köteles elvégezni, és amelyben a munkáltató köteles őt foglalkoztatni. A munkakör meghatározása történhet például a munkafeladatoknak megfelelő foglalkozás megjelölésével (pl. pénztáros) vagy a lényeges feladatok felsorolásával. A munkaszerződésnek viszont nem kötelező eleme a munkakör részletezése, azaz a munkaköri leírás átadása. A munkáltató legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított 15 napon belül köteles írásban tájékoztatni a munkavállalót a munkakörbe tartozó feladatokról, amely rendszerint munkaköri leírás formájában történik.

Munkahely, a munkaviszony időtartama

A Munka Törvénykönyve előírja, hogy a munkaszerződésben meg kell határozni a munkavállaló munkahelyét. A munkahelyet valamely – akár pontos címmel meghatározott, akár tágabban meghatározott – földrajzi helyként kell megjelölni. A „változó munkahely” megjelölés nem elegendő, ugyanakkor a munkahely nagyobb földrajzi egységben is meghatározható (pl. megye, Magyarország területe, stb.). Ha a munkaszerződés nem tartalmazza a munkahelyet, az nem jelenti, hogy a szerződés nem jött létre. Ugyanis a munkahely meghatározása hiányában munkahelynek a törvény szerint azt a helyet kell tekinteni, ahol a munkavállaló munkáját szokás szerint végzi.

A munkaszerződésnek tartalmaznia kell a munkaviszony időtartamát is, azaz a munkaviszony határozatlan vagy határozott idejét. Ha ennek rögzítése elmarad, a munkaviszony határozatlan időre jön létre.

A munkaszerződésnek tartalmaznia kell a munkaidőt. Ennek elmaradása esetén úgy kell tekinteni, hogy a munkaviszony általános teljes napi munkaidőben (napi 8 óra) történő foglalkoztatásra jön létre.

A munkaviszony kezdetének napját szintén a munkaszerződésben kell meghatározni. Ennek hiányában a munkaviszony kezdete a munkaszerződés megkötését követő nap.

Írásba foglalás kötelezettsége

A munkaszerződés érvényességének feltétele, hogy írásba foglalják. Az írásba foglalás a munkáltató kötelezettsége. A munkavállalónak is érdeke, hogy a szerződést leírják, ugyanis írásbeli szerződés hiányában a munkaviszonnyal kapcsolatos megállapodások vita esetén nehezebben bizonyíthatók. A felek a törvény által kötelezően előírt kérdéseken túl a munkaviszonnyal összefüggő más kérdésekben is megállapodhatnak a munkaszerződésben. Az írásba foglalás elmulasztása miatt a munkaszerződés érvénytelenségére csak a munkavállaló hivatkozhat, legkésőbb a munkába lépést követő 30 napon belül.

Dr. Szabó Gergely

ügyvéd

Címkék: , , , , ,

Trackback az Ön honlapjáról.

Dr. Szabó Gergely

Dr. Szabó Gergely a Budapesti Ügyvédi Kamara által bejegyzett magyar ügyvéd. Szakterülete a polgári jog, peres eljárások, társasági és gazdasági jog, ingatlanjog, munkajog.

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda elérhetősége