Módosuló törvények – mit kell tudnunk?

Szerző: Dr. Kocsis Ildikó Dátum: Kategória: Egyéb jogterület

Az elmúlt évben kapkodhattuk a fejünket, amikor újabb és újabb jogszabályi előírásokról, módosításokról tudósított a média. A jogalkotók rekordmennyiségű új szabállyal leptek meg bennünket. Mit kell tudnunk, hogy az idei évben ne teljenek felesleges zaklatottságban mindennapjaink? 

Soha annyi törvényt nem hirdettek ki, mint a tavalyi évben, 2012-ben. A kormány közel 20 százalékkal több törvényt alkotott, mint az ezt megelőző évben. Csak a 2012-es évben 1295 jogszabály született. Ez azt jelenti, hogy tavaly átlagosan heti 25 új jogszabályról kaphattunk hírt a különböző médiacsatornákon keresztül.

A gyorsan terjedő hírek egyrészt előnyösek, hiszen így időben értesülhetünk az új törvényekről, jogszabályokról. Van azonban némi hátulütője is a szűnni nem akaró hírözönnek. No, nem annak, ha hiteles tájékoztatást kapunk az új szabályokról, annak azonban már annál inkább, hogy hogyan tudunk felkészülni a változásokra, hogyan tudjuk követni azokat.

De mégis mi minősül jogszabálynak?

Jogszabálynak minősülnek a törvények, a még hatályban lévő törvényerejű rendeletek, a kormányrendeletek, a miniszteri rendeletek és az önkormányzati rendeletek. Ez a sorrend egy hierarchiát is jelöl, az alacsonyabb rendű jogszabály nem lehet ellentétes a magasabb rendű jogszabállyal.

A teljes jogalkotási folyamat részletes áttekintése terjedelmi okok miatt itt nem lehetséges, így fókuszáljunk most a legmagasabb szintű jogszabályra, a törvényre.

Törvényt csak az Országgyűlés alkothat, és ugyanez igaz a módosítására is. Ehhez azonban szükséges, hogy egy új törvény, vagy meglévő törvény módosítására indítvány érkezzen a Parlamenthez. A törvénykezdeményezés joga azt jelenti, hogy az erre jogosultak egy törvényjavaslatot nyújtanak be. Ez azonban még nem azt jelenti, hogy a benyújtott javaslatból tényleg mindenkire kötelező szabály születne. A törvényhozási folyamat során ugyanis a javaslat alakul, formálódik, változik. Ekkor tehát még nem lehet azt biztosan tudni, hogy mi is lesz belőle, sőt azt sem, hogy valóban törvénnyé válik-e.

A Parlament a sok előkészítő munka után szavazással dönti el, hogy egy-egy törvény megszületik-e, és ha igen, milyen formában. Az Országgyűlés törvényelfogadása azonban még mindig nem jelenti, hogy másnaptól már új előírásokat kellene követnünk.

Mikor válik a törvény valóban törvénnyé?

Csak akkor, ha azt a köztársasági elnök is aláírja, elfogadja és kihirdetik a Magyar Közlönyben. Ekkor tehát már valóban tudhatjuk, hogy mi is az új jogszabály, melyet ismernünk és adott esetben alkalmaznunk kell. De még ekkor sem holnaptól! Hogy miért?

Mikortól kell követni egy törvényt?

Egy törvényt akkortól kell betartanunk, hogy az hivatalosan hatályba is lépett. Elképzelhető ugyanis, hogy egy-egy törvény a kihirdetést követően csak hónapokkal később lép hatályba, vagyis csak hónapokkal későbbi időponttól kell azt követnünk. Törvény írja elő ugyanis, hogy elegendő időt kell biztosítani ahhoz, hogy az új előírás alkalmazására felkészülhessünk.

Összegezve elmondható tehát, hogy az új törvényekkel kapcsolatos hírekre az idei évben is érdemes odafigyelni, hogy mindig tájékozottak legyünk és legfőképpen felkészültek az esetleges változásokra. Ne feledjük azonban azt se, hogy a legjobb hiteles forrásból.

Dr. Kocsis Ildikó

ügyvéd

Címkék: , , ,

Trackback az Ön honlapjáról.

Dr. Kocsis Ildikó

Dr. Kocsis Ildikó a Budapesti Ügyvédi Kamara által bejegyzett magyar ügyvéd. Szakterülete a polgári jog, peres eljárások, társasági és gazdasági jog, ingatlanjog, munkajog.

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda elérhetősége