Nem tulajdonostól is szerezhető-e tulajdonjog?

Szerző: Dr. Szabó Gergely Dátum: Kategória: Polgári jog, Tulajdonjog

A tulajdonjog megszerzésének leggyakoribb módja a tulajdonjog átruházás útján való megszerzése. A tulajdonjog átruházására leggyakrabban a felek között kötött megállapodással, azaz szerződéssel kerül sor. Alapelv, hogy tulajdonjogot csak olyan személy ruházhat át, aki a dolog tulajdonosa. Azonban bizonyos esetben léteznek kivételek. Melyek a tulajdon átruházás alapvető feltételei? Nem tulajdonostól szerezhető-e tulajdonjog?

Az ingók tulajdonjogának átruházása

A tulajdonjog átruházása tekintetében meg kell különböztetni az ingó és az ingatlan dolgok tulajdonjogának átruházását. Az ingó dolog tulajdonjogának megszerzéséhez szükséges, hogy az átruházásnak legyen ún. jogcíme, továbbá szükséges a jogcímre tekintettel a dolog birtokának átruházása.

Az átruházás jogcíme alatt azt a jogi célt kell érteni, amely miatt az átruházás történik. A jogcím általában a tulajdonjog átruházását eredményező valamilyen szerződés. Így lehet szó vételár fejében történő tulajdon átruházásról (adásvétel), cseréről, vagy ingyenes átruházásról (ajándékozás).

Az ingó dolog tulajdonjogának átruházásához szükséges a jogcím alapján a dolog birtokának átadása. A birtok átruházása azt jelenti, hogy a dolog a tulajdonjog megszerzőjének tényleges hatalmába kerül. Ez ingók esetén leggyakrabban a dolog fizikai értelemben vett átadásával történik. Átadásnak kell tekinteni azt is, ha a tulajdonjog megszerzője a dolgot már az átruházás előtt birtokolja (pl. bérlőként), és a tulajdonjog átruházását követően már tulajdonosként tartja birtokában a dolgot.

Az ingatlan tulajdonjogának átruházása

Az ingatlan tulajdonjogának átruházásához az erre irányuló jogcím, és erre tekintettel a tulajdonjog átruházásának az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése szükséges. Tehát jogcím ugyanúgy szükséges, mint az ingók átruházásakor. Az átruházott ingatlan tulajdonjoga azonban nem száll át önmagában a szerződéssel és a birtokba adással, mint az ingóknál, hanem ahhoz szükséges, hogy a tulajdonjogot az ingatlan-nyilvántartásba is bejegyezzék. Ha a tulajdonjogot bejegyzik, akkor a bejegyzés az ingatlan-nyilvántartási kérelem benyújtásának időpontjára visszamenőlegesen történik. Ezért a tulajdonjog megszerzésének időpontja az ingatlan-nyilvántartási kérelem benyújtásának időpontja lesz.

Nem tulajdonostól való tulajdonszerzés

Alapvető jogi elv, hogy senki nem ruházhat át másra több jogot, mint amivel maga rendelkezik. Ebből következik az általános szabály, miszerint átruházással a dolog tulajdonosától lehet tulajdonjogot szerezni.

A Polgári Törvénykönyv kivételként, meghatározott esetben lehetőséget biztosít a nem tulajdonostól való jogszerzésre. Erre akkor kerülhet sor, ha valaki ingó dolog tulajdonjogát kereskedelmi forgalomban, jóhiszeműen és ellenérték fejében szerzi meg. Ha ezek a feltételek fennállnak, akkor a szerző fél a tulajdonjogot megszerzi akkor is, ha az átruházó nem volt tulajdonos. Ennek a fő indoka, hogy az ingók kereskedelmi forgalomban való megszerzése esetén nem várható el minden esetben a vevőtől, hogy ellenőrizze, hogy az átruházó az ingatlan tulajdonosa. Például a kereskedőnél vásárolt televízió esetén nem kell ellenőrizni, hogy az eladó a televízió tulajdonosa-e.

A fenti kivétel csak a kereskedelmi forgalomban való tulajdonszerzésre vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy a vevő olyan eladótól vásárol, aki a terméket jogszerűen folytatott, üzletszerű gazdasági tevékenysége körében, saját nevében kötött szerződéssel adja el a vevőnek. Nem szerezhet tulajdonjogot a vevő, ha rosszhiszemű volt, azaz tudta, vagy tudnia kellett volna, hogy az eladó nem tulajdonos. Ez nem azt jelenti, hogy ellenőrizni kell az eladó tulajdonjogát. Azonban ha például a vásárlás körülményei arra utalnak, hogy az eladó nem tulajdonos, akkor a vevő nem jóhiszemű, és nem szerezhet tulajdont. Szintén nem szerez tulajdont az, aki kereskedelmi forgalomban ellenérték nélkül kapja az ingót a nem tulajdonos személytől.

Bizonyos értelemben ingatlan esetén sincsen kizárva a nem tulajdonostól való szerzés. Előfordulhat, hogy valakinek megvan a tulajdonjog megszerzésére való jogcíme (pl. adásvétel), de az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés még nem történt meg, mert például a szerződést még nem nyújtotta be a földhivatalba. Az ilyen köztes tulajdonszerző még nem tulajdonos, hiszen tulajdonjogát nem jegyezték be. Ugyanakkor azt megteheti, hogy a még be nem jegyzett tulajdonjogát harmadik személyre átruházza. Ebben az esetben a harmadik személy az ingatlan tulajdonjogát akkor szerzi meg, ha a köztes tulajdonszerzőt legkésőbb az ő tulajdonszerzésével egyidejűleg az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzik.

Dr. Szabó Gergely

ügyvéd

Címkék: , , ,

Trackback az Ön honlapjáról.

Dr. Szabó Gergely

Dr. Szabó Gergely a Budapesti Ügyvédi Kamara által bejegyzett magyar ügyvéd. Szakterülete a polgári jog, peres eljárások, társasági és gazdasági jog, ingatlanjog, munkajog.

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda elérhetősége