Cégvezetők figyelem – elektronikus úton is érkezhet adóhatósági irat

Szerző: Dr. Szabó Gergely Dátum: Kategória: Adójog

Két héttel ezelőtti cikkünkben már beszámoltunk arról, hogy a cégek társasági szerződésük módosításakor kötelesek elektronikus kézbesítési címüket a cégjegyzékben feltüntetni. A hatósági iratok elektronikus kézbesítésével kapcsolatban most arra hívjuk fel a cégek figyelmét, hogy az adóhatóság számára már jelenleg is adott annak lehetősége, hogy adóügyekben elektronikus úton küldjenek hivatalos iratokat a cégeknek. Milyen iratokat küldhetnek így? Miként történik a kézbesítés, és mi történik, ha nem vesszük át az iratot?

Fekete, netán szürke bérkifizetés? Mikor, kit és miért büntet az Adóhivatal?

Szerző: Dr. Kocsis Ildikó Dátum: Kategória: Adójog, Munkajog

A fekete bérkifizetés talán ma már egyre ritkább. Ekkor ugyanis úgy kap egy munkavállaló bért, úgy történik a foglalkoztatása, hogy hivatalosan nem kerül bejelentésre, nincs munkaszerződése, a kifizetett bér után sem a munkáltató, sem a munkavállaló nem fizet adót és járulékot. De miért, kit és mikor büntethet meg az Adóhivatal? Végül kifizethet rá? Csak a munkáltató, vagy netán a munkavállaló is?

Az állam részletfizetéssel támogatja a fiatalok lakáshoz jutását

Szerző: Dr. Kocsis Ildikó Dátum: Kategória: Adójog, Ingatlanjog

Egy fiatalnak nem könnyű saját lakáshoz jutnia. Nem elég ugyanis, hogy a lakás hazai viszonyokat tekintve igen borsos árát elő kell teremteni, de a vásárlás után még illeték fizetési kötelezettsége is van az új tulajdonosnak. A fiatalok lakásvásárlását már eddig is támogatták illeték kedvezménnyel, most azonban ehhez még részletfizetési kedvezmény is társul. De pontosan mikor, mennyi és hogyan?

 

Kinek nem kell öröklési illetéket fizetnie?

Szerző: Dr. Kocsis Ildikó Dátum: Kategória: Adójog

Az öröklési illeték ismét módosult, és sokak számára igen kedvezően. De kinek lesz jobb és hogyan? Nézzük meg a pontos részleteket.

 Az öröklési illetékkel kapcsolatos előírásokat az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény tartalmazza.

 Ahhoz, hogy a szabályokat megértsük, ismernünk kell, hogy mi is az alapja az illetéknek, mi után számolják azt ki. Az illetéket az örökölt vagyon úgynevezett tiszta értéke alapján határozza meg az Adóhivatal. Az örökölt vagyon tiszta értékét nem más, mint a hagyatékot terhelő tartozásokkal csökkentett forgalmi érték.

Vagyis, ha például az örökölt ingatlant jelzáloghitel terheli, melyet vissza kell fizetni, akkor a még fennálló hitel összege a forgalmi értékből levonásra kerül, és az után senkinek sem kell illetéket fizetnie.

 Korábban is így volt, és ez most sem változott, hogy az örökös és az örökhagyó rokoni kapcsolata határozza meg a fizetendő illeték mértékét. Ezen túl fontos az is, hogy mi van az örökségben, hiszen ez alapján is eltérhet, hogy mennyit kell fizetni.

 Ki mentesül a fizetési kötelezettség alól az új szabályok alapján?

 A legújabb változás az, hogy az örökhagyó egyenes ági rokona semmilyen illetéket nem kell, hogy fizessen. Mit jelent ez? Ki az egyenes ági rokon?

Egyenes ági rokonság alatt a leszármazókat, illetve felmenőket értjük, vagyis a gyermek, unoka, dédunoka, szülő, nagyszülő, dédszülő. A kedvező szabály az örökbefogadással létrejött rokoni kapcsolatra is vonatkozik.

 A fenti mentességet élvező rokoni kapcsolatokon kívül továbbra is megmaradt, hogy a további rokoni kapcsolat szerint 3 csoport létezik, és a csoportokon belül eltérő szabályok élnek.

 Az I. csoportba a közeli hozzátartozók közül a házastárs, a mostoha- és nevelt gyermek, a mostoha- és nevelőszülő tartozik.

Nekik kell a legkevesebb illetéket fizetni.

 A II. csoportba ma már csak az örökhagyó testvére tartozik. Nekik többet kell fizetniük, mint az I. csoportba tartozó rokonoknak.

 A III. csoportba már mindenki más beletartozik. Százalékosan ők fizetik a legtöbbet az államkasszába.

 Az új szabályok mellett megmaradt egy régebbi, 2009 elejétől meglévő kedvezmény is, mely szerint az I. csoportba tartozó örökösök 20 millió forintig illetékmentesen örökölnek. Abban az esetben azonban, ha az ő örökségük több mint 20 millió forint, akkor sem kell a teljes örökség után megfizetniük a kötelező illetéket, csak a 20 milliós határ feletti összeg után kell befizetniük azt.

 Amennyiben a pontos mértékeket is szeretné valaki megismerni, azt az illeték törvényben, vagy az APEH internetes oldalán is megtalálhatja, fontos azonban, hogy minden esetben a 2010. augusztus 28-tól hatályos szöveget keresse.

Álom a gazdag amerikai nagybácsiról – avagy az öröklés után fizetendő illeték

Szerző: Dr. Kocsis Ildikó Dátum: Kategória: Adójog

Nem, kedves Olvasó, most sem mesét olvashat tőlünk, hanem a valóságot, mely olykor ridegnek, máskor szeretetteljesnek tűnik az embernek. De vissza a címhez, ki ne álmodott volna – még ha csak titkon is – egy mesés örökségről, melyet egy távoli nagybácsi hagy rá az Új Világból. Sajnos távoli nagybácsikat mi sem ismerünk, azonban az örökléssel kapcsolatos kötelező fizetendőkről nem szerencsés megfeledkeznünk. Témánk egyik aktualitása, hogy e téren, ha minden igaz, újabb változások várhatóak a jövőben. Addig is nézzük meg a jelenlegi öröklési illeték szabályokat.

Volt, nincs vagyonadó?

Szerző: Dr. Kocsis Ildikó Dátum: Kategória: Adójog, Ingatlanjog

A tervezett vagyonadó már jó ideje borzolja a közvéleményt. Sokat beszéltek róla eddig is, mindenki találgatta, hogy kinek kell fizetni és kinek nem. Számolgattuk, ki itt, ki ott, ki így, ki meg amúgy. A vagyonadóval foglalkoztak jogvédelmi szempontból, volt, aki el akarta törölni, mások nyugtatgattak, hogy úgyis csak a tehetős polgárokat érinti, és még sorolhatnám. Egy azonban biztos, sokan és sokszor beszéltek róla.

Végül azonban az Alkotmánybíróság tette fel a pontot arra a bizonyos képzeletbeli i-re és ma, azaz 2010. január 26-án döntött a vagyonadó sorsáról. Döntése, hogy lesz is meg nem is. De hogy is van ez?

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda elérhetősége