Mikor illeti meg munkavállalói költségkedvezmény a dolgozót?

Szerző: Dr. Szabó Gergely Dátum: Kategória: Munkajog

A munkaviszonyból származó igényeket munkaügyi perben lehet érvényesíteni, beleértve a meg nem fizetett munkabér iránti követelést, vagy a jogellenes felmondásból származó igényeket is. A pereskedés a munkavállaló és a munkáltató számára akár jelentős költséggel is járhat. Ezért a munkaügyi perekben a jogérvényesítés megkönnyítése érdekében a törvény költségkedvezményeket biztosít a feleknek, amelyek közül a legjelentősebb a munkavállalói költségkedvezmény.   

5 dolog, amit érdemes tudni a teljesítménybérről

Szerző: Dr. Szabó Gergely Dátum: Kategória: Munkajog

A munkabért főszabály szerint időbérben kell megállapítani. Időbér esetén a munkabér a munkavégzés idejére vetített bér. A Munka Törvénykönyve azonban arra is lehetőséget ad, hogy a munkabért teljesítménybérben határozzák meg, tehát a bér a munkavállaló teljesítményéhez igazodjon. Melyek a teljesítménybér legfontosabb jellemzői?

Dolgozhat-e a munkavállaló a munkája mellett?

Szerző: Dr. Szabó Gergely Dátum: Kategória: Munkajog

Sokszor előfordul, hogy valakinek főállása mellett egyéb munkájából is származik bevétele. Ennek kapcsán gyakran felmerül a kérdés, hogy a munkavállaló milyen feltételekkel dolgozhat máshol? Megtilthatja-e a munkáltató, hogy a dolgozója máshol is munkát vállaljon vagy vállalkozást folytasson? Mindegyik munkaviszony után jár-e a szabadság?

Kötetlen munkarend – Mit jelent, ha a munkavállaló maga oszthatja be munkaidejét?

Szerző: Dr. Szabó Gergely Dátum: Kategória: Munkajog

A munkavállalók munkarendjét rendszerint a munkáltató határozza meg. Azonban létezik arra mód, hogy a munkaidő beosztásának jogát a munkáltató a dolgozónak átengedje, amely többféle előnnyel járhat mind a munkáltató, mind a munkavállaló számára. Mit jelent a kötetlen munkarend, és milyen módon alkalmazhatja a munkáltató?                

Milyen esetben lehet azonnali hatályú felmondással élni?

Szerző: Dr. Szabó Gergely Dátum: Kategória: Munkajog

A munkaviszonyban adódhat olyan helyzet, amikor a felek közötti jogviszony azonnali megszakítása válik szükségessé, akár a munkáltató, akár a munkavállaló részéről. Ilyen esetekre biztosítja a Munka Törvénykönyve az azonnali hatályú felmondás (régebbi nevén: rendkívüli felmondás) lehetőségét, melyre szigorú feltételek betartása mellett kerülhet sor. Nézzük meg melyek az alapvető tudnivalók az azonnali hatályú felmondásról.            

Véleménynyilvánítás a munkaviszonyban – Meddig szabad a munkavállalói vélemény?

Szerző: Dr. Szabó Gergely Dátum: Kategória: Munkajog

A véleménynyilvánítás szabadsága az egyik legalapvetőbb alkotmányos jog, amely természetesen a munkaviszonyban lévő személyeket is megilleti. Viszont e jogosultság sem gyakorolható korlátlanul. Gyakran felmerülő kérdés, hogy a meddig terjed a munkavállaló véleménynyilvánítási szabadsága a munkaviszonnyal, és különösen a munkáltatóról mondott véleménnyel kapcsolatban? Milyen következménye lehet, ha a munkavállaló a véleménynyilvánítás jogszerű kereteit túllépi?    

Mi a különbség az ügyelet és a készenlét között?

Szerző: Dr. Szabó Gergely Dátum: Kategória: Munkajog

A munkáltatónak joga van arra, hogy előírja, hogy a munkavállaló a beosztás szerinti napi munkaidején túl, meghatározott feltételek mellett rendelkezésre álljon, és ha szükséges, munkát végezzen. Ezekben az esetekben beszélhetünk ügyeletről vagy készenlétről. Melyek az ügyelet és a készenlét alapvető szabályai, és milyen különbség van a kettő között? 

Változtatható-e egyoldalúan a munkaköri leírás?

Szerző: Dr. Szabó Gergely Dátum: Kategória: Munkajog

A munkaviszony egyik fontos alapdokumentuma a munkaköri leírás. A munkaköri leírást a munkáltatónak kell közölnie a munkavállalóval a munkaviszony kezdetén. Előfordulhat azonban, hogy a feladatkörök változása miatt módosításra van szükség. Felmerülhet ennek kapcsán a kérdés: mit kell tartalmaznia a munkaköri leírásnak, és változtatható-e egyoldalúan a munkáltató által?  

Mikor jár pótszabadság a munkavállalónak?

Szerző: Dr. Szabó Gergely Dátum: Kategória: Munkajog

A munkavállalónak a Munka Törvénykönyve szerint legalább 20 nap alapszabadság jár. Az alapszabadságon túl a törvény meghatározott esetekben pótszabadságban részesíti a dolgozót. Milyen feltételekkel jár a munkavállalónak pótszabadság? Meddig köteles kiadni a munkáltató a pótszabadságot?             

Meddig követelhető vissza a jogalap nélkül kifizetett munkabér?

Szerző: Dr. Szabó Gergely Dátum: Kategória: Munkajog

A munkaviszony során előfordulhat, hogy a munkáltató adminisztratív hiba miatt vagy más okból több munkabért fizet ki a munkavállalónak, mint amire jogosult lenne. Ebben az esetben a munkáltató alappal kérheti a túlfizetett munkabér visszafizetését a dolgozótól. Kérdés, hogy milyen határidőn belül követelheti vissza a jogalap nélküli munkabért? Miként kell eljárnia a munkáltatónak a túlfizetett munkabér visszakövetelésekor?       

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda elérhetősége