Milyen esetben zárható ki a gazdasági társaság tagja?

Szerző: Dr. Szabó Gergely Dátum: Kategória: Társasági jog

A gazdasági társaságot a tagok közös gazdasági tevékenység folytatására, üzleti célok elérésére hozzák létre. Ez feltételezi a tagok egymással és a társasággal való együttműködését, és azt, hogy a társaság céljait nem veszélyeztetik. Azonban előfordulhat olyan helyzet, hogy valamely tag magatartása veszélyezteti a társaság működését, ezért szükségessé válik a cégből való eltávolítása. Milyen esetben és milyen módon zárható ki a társaság tagja?

Hogyan alakul az ügyvezető felelőssége az új Ptk. szerint?

Szerző: Dr. Szabó Gergely Dátum: Kategória: Polgári jog, Társasági jog

Az új Polgári Törvénykönyv 2014-es bevezetése óta sok vitát és értelmezési bizonytalanságot okozott a vezető tisztségviselők felelősségének szabályozása. Különösen így volt ez a harmadik személyeknek okozott károkért való egyetemleges felelősség kérdésében, amely végül a törvény felelősségi szabályának módosításához vezetett. Tekintsük át a vezető tisztségviselők felelősségével kapcsolatos alapvető tudnivalókat.

5 dolog, amit érdemes tudni a betéti társaságról

Szerző: Dr. Szabó Gergely Dátum: Kategória: Társasági jog

A betéti társaság továbbra is gazdasági társaságok egyik legnépszerűbb, gyakran alkalmazott formája. Az új Polgári Törvénykönyv sem hozott gyökeres változást a betéti társaságokra vonatkozó szabályokban, azonban érdemes végignézni néhány olyan sajátosságot, amelyet ennél a társasági formánál fontos ismerni. Mit is jelent a beltag felelőssége? Kiléphet-e bármelyik tag a társaságból? Lehet-e ügyvezető a kültag?  

Mit tehet a cég tagja, ha a cég által hozott döntést sérelmesnek tartja?

Szerző: Dr. Szabó Gergely Dátum: Kategória: Társasági jog

A gazdasági életben a cégek a törvényes keretek között szabadon működhetnek. Előfordulhat azonban, hogy a cég döntései nem felelnek meg a jogi előírásoknak vagy a társasági szerződésnek. Ilyen esetekben a társaság működésébe bele lehet avatkozni annak érdekében, hogy a cég működése törvényes legyen. Milyen esetekben lehet jogorvoslatot kérni a cég döntései ellen? Miként történik a cég döntéseinek felülvizsgálata?     

Haladékot kaptak a cégek a kötelező törzstőke emelésre

Szerző: Dr. Szabó Gergely Dátum: Kategória: Polgári jog, Társasági jog

Alig két hét volt hátra a március 15-i határidőig, ameddig a 3 millió forint alatti törzstőkével rendelkező korlátolt felelősségű társaságok eredetileg kötelesek lettek volna megemelni a tőkéjüket. A héten azonban az Országgyűlés elfogadott egy törvénymódosítást, amellyel e cégek haladékot kaptak az új Polgári Törvénykönyvnek való megfelelésre. Mi az új határidő? Mely szervezetekre vonatkozik a haladék és melyekre nem?  

Közeledik a kötelező törzstőke emelés – Milyen módon teljesíthetik a cégek?

Szerző: Dr. Szabó Gergely Dátum: Kategória: Társasági jog

Talán már minden érintett tud róla, hogy a korlátolt felelősségű társaságoknak legkésőbb 2016. március 15. napjáig meg kell felelniük az új Polgári Törvénykönyv rendelkezéseinek. Nagyon sok kft. esetében e kötelezettség egyben azt is jelenti, hogy törzstőkéjüket fel kell emelni legalább 3.000.000,-Ft-ra. Jobb a törzstőke emelésre időben felkészülni, és nem az utolsó pillanatban rohanva intézkedni, ezért nézzük meg, milyen módokon lehetséges a törvényi kötelezettség teljesítése.                

Mit tegyünk a lakásunkba illetéktelenül bejelentkezett cégekkel?

Szerző: Dr. Szabó Gergely Dátum: Kategória: Társasági jog

Gyakori probléma, hogy a lakás megvásárlása után az új tulajdonos azzal szembesül, hogy az előző tulajdonostól egy, vagy akár több céget is „örökölt”, amelynek székhelye a lakásba került bejelentésre. Az ilyen cégek címére érkező számtalan levél által okozott kellemetlenségen túl, még az is előfordulhat, hogy az adóhatóság munkatársai kopognak be az új tulajdonoshoz a céget keresve. Mit tehetünk, ha az ingatlanba bejelentett cégek önként nem teszik át székhelyüket máshova?

Elektronikus kézbesítési cím – A cégünk e-mailben is kaphat hatósági határozatot?

Szerző: Dr. Szabó Gergely Dátum: Kategória: Társasági jog

A Cégtörvény tavaly óta kötelezővé tette, hogy a cégek a cégjegyzékben elektronikus kézbesítési címüket is feltüntessék. Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy az alapításkor, illetve első cégmódosításkor minden cég köteles elektronikus kézbesítési címet (e-mail címet) megjelölni, ami a cégjegyzékben is megjelenik. Mire szolgál az elektronikus kézbesítési cím? Milyen cím jelölhető meg ilyenként? Miért van jelentősége?

Kötelező cégmódosítás 2015. – Kinek kell most társasági szerződést módosítani?

Szerző: Dr. Szabó Gergely Dátum: Kategória: Társasági jog

A két évvel ezelőtt lezajlott kötelező cégmódosítási, illetve adatbejelentési hullám után most újra van egy olyan törvényi határidő, amelyre érdemes odafigyelni a cégek egy csoportjának. 2015. március 15-ig a betéti társaságoknak és a közkereseti társaságoknak kötelező az társasági szerződésiket új Polgári Törvénykönyv szabályaihoz igazítani. Minden esetben kötelező-e azonban a társasági szerződés módosítása?

Félrevezető hirdetések – valóban kötelező-e törzstőkét emelni társasági szerződés módosításkor?

Szerző: Dr. Szabó Gergely Dátum: Kategória: Társasági jog

Lassan már egy év fog eltelni, mióta az Új Polgári Törvénykönyv szabályait alkalmazzuk, de sajnos még most is lehet találkozni olyan hirdetésekkel, amelyekben téves, félrevezető tájékoztatás szerepel a törzstőke kötelező emelésével kapcsolatban. Az ilyen hirdetéseket megjelentető, a cégvezetőknek olcsó,”akciós” cégmódosítást kínáló vállalkozások sokszor azzal érvelnek hirdetéseikben, hogy a tőkeemelés azonnal kötelezővé válik, ha a cég társasági okiratot módosít, és azt benyújtja a cégbíróságra. Adott esetben még a hiányzó tőke beszerzéséhez is segítséget ajánlanak, természetesen díjazás ellenében. Ennek az „olcsó húsnak” azonban nagyon híg a leve.

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda elérhetősége