Véleménynyilvánítás a munkaviszonyban – Meddig szabad a munkavállalói vélemény?

Szerző: Dr. Szabó Gergely Dátum: Kategória: Munkajog

A véleménynyilvánítás szabadsága az egyik legalapvetőbb alkotmányos jog, amely természetesen a munkaviszonyban lévő személyeket is megilleti. Viszont e jogosultság sem gyakorolható korlátlanul. Gyakran felmerülő kérdés, hogy a meddig terjed a munkavállaló véleménynyilvánítási szabadsága a munkaviszonnyal, és különösen a munkáltatóról mondott véleménnyel kapcsolatban? Milyen következménye lehet, ha a munkavállaló a véleménynyilvánítás jogszerű kereteit túllépi?    

A véleményszabadság törvényi korlátai

A véleménynyilvánítás szabadságát általánosságban részesíti védelemben az Alaptörvény. Azonban az Alaptörvény szerint e jog gyakorlása sem irányulhat mások emberi méltóságának a megsértésére, valamint a magyar nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságának a megsértésére. A véleményszabadság korlátozása csak más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében megengedett. A korlátozásra csak a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan kerülhet sor.

A munkaviszonyra tekintettel a Munka Törvénykönyve a véleménynyilvánítás jogának korlátaival kapcsolatban további szűkítést tartalmaz. A törvény kimondja, hogy a munkavállaló véleménynyilvánításhoz való jogát a munkáltató jó hírnevét, jogos gazdasági és szervezeti érdekeit súlyosan sértő vagy veszélyeztető módon nem gyakorolhatja. Tehát a véleményszabadság korlátja a munkáltató jó hírneve, jogos gazdasági és szervezeti érdeke. A jó hírnév alatt a munkáltatóról, annak tevékenységéről a társadalomban, üzleti partnereiben kialakult képet kell érteni.

A véleménynyilvánítás szabályainak megsértése

A törvényi szabályozás alapján látható, hogy általánosságban nem tilos a munkáltatóra vonatkozó vélemény kifejezése. Azonban a véleményt nem lehet olyan módon kinyilvánítani, hogy az alkalmas legyen a jó hírnevének, jogos gazdasági és szervezeti érdekeinek súlyos megsértésére, veszélyeztetésére. Általánosságban nem lehet  felsorolni, hogy melyek azok a dolgozói véleményközlések, amelyek a törvényi korlátokba ütköznek, mivel ezt az adott eset körülményei alapján lehet megítélni. Így nyilvánvalóan ismerni kell az adott véleményközlés tartalmát, formáját, a közlés körülményeit, illetve a munkáltatóról kialakult képet és a munkáltató jogos érdekeit.

Ki kell emelni, hogy csak az olyan véleménynyilvánítás ütközik a törvénybe, amely súlyos jogsértést valósít meg, vagy ezzel veszélyeztet. Tehát a bagatell, jelentéktelen kijelentések nem tartoznak ebbe a körbe. Szintén fontos, hogy nem szükséges, hogy a vélemény ténylegesen sértse a munkáltató jó hírnevét, vagy jogos gazdasági és szervezeti érdekeit, hanem elegendő, ha a közlés ezeket veszélyezteti.

A véleménynyilvánítás korlátjának megsértése sokféle formában megjelenhet, a sajtóban megjelent írástól, közösségi oldalon közzétett véleményen át, a nyilvános felszólalásig akár a munkahelyen, akár azon kívül.

Fontos, hogy jogsértésről akkor lehet szó, ha a munkáltató személye beazonosítható. Ez történhet akként, hogy a munkavállaló megnevezi a munkáltatót. Azonban történhet úgy is, hogy konkrét említés nélkül az egyéb adatokból egyértelműen kiderül, hogy mely munkáltatóról esik szó. A vélemény megfogalmazásának módja és hangneme sem közömbös, mert lehet jogsértő egy elsőre jogosnak tűnő vélemény, kritika is a munkáltatóval szemben. Így a megfogalmazás módja is lehet olyan, ami alkalmas a jó hírnév megsértésére, például túlzó, a munkáltatót ócsároló kifejezések használatával.

A jogsértő véleménynyilvánítás következményei

Ha a munkavállaló a véleménynyilvánítás jogát a munkáltató jó hírnevét, vagy jogos gazdasági és szervezeti érdekeit súlyosan sértő vagy veszélyeztető módon gyakorolja, annak különféle következményei lehetnek. A következmények jelentkezhetnek magában a munkaviszonyban, például részesülhet a munkavállaló figyelmeztetésben, de súlyosabb esetben akár a munkaviszony is megszüntetésre kerülhet.

A fentieken túl a munkáltató jó hírnevének megsértése esetén a személyiségi jogokra vonatkozó szabályok szerint kereshet jogorvoslatot. Például követelheti a jogsértés abbahagyását, illetve hogy a jogsértő adjon megfelelő nyilvános elégtételt, a munkáltató sérelemdíjat is követelhet. Amennyiben pedig a jogsértő módon gyakorolt véleménynyilvánításból vagyoni kára is származott, akkor kártérítést is kérhet. Hasonló a helyzet, ha például a munkavállaló úgy lépi át a véleményszabadság korlátait, hogy a közlésével egyben a munkáltató üzleti titkát is kiszolgáltatja.

Dr. Szabó Gergely

ügyvéd

Címkék: , , ,

Trackback az Ön honlapjáról.

Dr. Szabó Gergely

Dr. Szabó Gergely a Budapesti Ügyvédi Kamara által bejegyzett magyar ügyvéd. Szakterülete a polgári jog, peres eljárások, társasági és gazdasági jog, ingatlanjog, munkajog.

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda elérhetősége