Foglalót legtöbbször ingatlan vásárlás esetén szoktak kikötni, de más szerződéses kötelezettségvállalás megerősítéseként is adhatnak. A foglaló alkalmazásával a felek jelentős kötelezettséget vállalnak, ezért érdemes áttekinteni a legfontosabb jogi jellemzőit.
Foglalót szerződéses kötelezettségnél köthetünk ki
A foglaló mindig valamilyen szerződésben foglalt kötelezettségvállalás megerősítésére átadott pénzösszeg. Így átadására önmagában, anélkül, hogy egy szerződéshez kapcsolódna, nem kerülhet sor. Szintén nem lehet szó foglalóról szerződés hiányában, kizárólag a jogszabály alapján fennálló kötelezettség megerősítésére.
Hogyan szerepeltessük a foglalót a szerződésben?
A szerződésből egyértelműen ki kell tűnnie, hogy az átadott pénzösszeg foglalóként szolgál. Ennek hiányában a szerződéskötés előtt átadott pénz előlegnek minősül.
A különbség jelentős, hiszen a szerződés meghiúsulása esetén az átadott előleg visszajár, függetlenül attól, hogy a meghiúsulásért ki a felelős.
Foglalót leggyakrabban a szerződéskor vagy azt megelőzően szoktak adni. A megelőzően átadott összegnél is lényeges, hogy magából a később kötött szerződésből is kiderüljön az összeg foglaló jellege. Nem kizárt a foglaló szerződéskötést követő átadása sem. Utóbbira tipikus példa, ha a foglalót a szerződéskötés után átutalással fizetik.
A foglaló a teljesítés meghiúsulásának szankciója
Ha a szerződéses kötelezettség teljesítése meghiúsul, a foglaló sorsa attól függ, hogy melyik fél felelős a meghiúsulásért.
Ha az a fél felelős, aki a foglalót adta, akkor az adott foglalót elveszíti. Ha pedig a foglalót kapó fél a felelős, a kapott foglalót kétszeresen köteles visszatéríteni. Ha a meghiúsulásért egyik fél sem felelős, vagy mindketten felelősek, a foglaló visszajár.
Abban az esetben, ha a szerződést teljesítik, a tartozás a foglaló összegével csökken. Azaz, például a foglaló az ingatlan vételárába beleszámít.
Mentesít a foglaló a szerződésszegés következményei alól?
Az adott foglaló elveszítése, vagy a kapott foglaló kétszeres visszatérítése nem mentesíti a szerződésszegő felet a további következmények alól. Így például, ha az eladó miatt hiúsul meg az ingatlan szerződés szerinti átruházása, és emiatt a kapott foglalót kétszeresen visszafizeti, ez még nem mentesíti a tulajdonjog átruházása alól, ha a vevő ezt kívánja. Ebben az esetben természetesen vevőt a vételár fizetési kötelezettség továbbra is terhelni fogja.
Hogyan határozzuk meg a foglalót?
A foglaló összege a felek megállapodásától függ. A szerződési gyakorlatban rendszerint a szerződési érték 10%-ának megfelelő foglalót szokták alkalmazni. A foglaló összege ennél magasabb is lehet, azonban a bíróságnak joga van arra, hogy a túlzott mértékű foglaló összegét a fél kérelmére mérsékelje. Az adott ügy körülményei, a szerződés értéke, a kötelezettségvállalás jellege alapján dönti el a bíróság, hogy túlzott-e a foglaló mértéke.
Dr. Szabó Gergely
