A mindennapi életben sokszor lehet találkozni a jelzálogjoggal, különösen a hitel- és kölcsönszerződések kapcsán. Ezekben az esetekben a jelzálogjog tipikusan a kölcsön visszafizetésének biztosítására szolgál. Legismertebb formája az ingatlant terhelő jelzálogjog. Az már például kevésbé ismert, hogy a jelzálogjog nem csak ingatlant terhelhet. Mit érdemes tudni a jelzálogjogról?
A jelzálogjog létrejötte
A jelzálogjog leggyakrabban szerződés alapján jön létre. A köztudatban leginkább ingatlanra bejegyzett teherként ismert, azonban valójában nem csak ingatlanra, hanem más dologra, sőt jogokra vagy követelésekre is alapítható.
A jelzálog alapítására vonatkozó szerződést írásba kell foglalni. A szerződés részese egyrészről a zálogkötelezett, azaz az a személy, akit zálogul szolgáló dolog, jog megillet. A szerződés másik részese a jelzálogjogosult, akinek a követelését biztosítja a jelzálogjog.
A jelzálogjog nyilvántartásba vétele
A jelzálogjogról nyilvántartást vezetnek, amelybe a jelzálogjogot be kell jegyezni. Ez ingatlan esetén az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzést jelenti. Ingó dolog, valamint jog és követelés esetén pedig a hitelbiztosítéki nyilvántartásba való bejegyzést, amelyet a közjegyzői kamara vezet.
Fontos, hogy ha az ingó dolog tulajdonjogáról vagy jog fennállásáról közhiteles nyilvántartást vezetnek, akkor a jelzálog csak akkor jön létre, ha ebbe a nyilvántartásba is bejegyzik. Ilyen például a gépjárművön vagy a gazdasági társaságban lévő üzletrészen alapított jelzálogjog.
Eladható-e a zálogtárgy?
A jelzálogjog jellemzője, hogy elsődlegesen a zálogtárgyhoz kötődik és nem személyesen ahhoz, aki a zálogtárgy tulajdonosa. Ez azt jelenti, hogy a zálogtárgy akár gazdát cserélhet anélkül is, hogy ez a jelzálogjog fennállását érintené.
Tehát nem lehetetlen például az, hogy valaki jelzálogjoggal terhelten vásároljon ingatlant. A legtöbb esetben persze nem ez a jellemző, hanem az, hogy a vételárból a zálogtárgyat (pl. ingatlant) terhelő tartozás kifizetésre kerül, hogy az új tulajdonos tehermentesen jusson a zálogtárgyhoz.
Lehetőség van arra, hogy a jelzálog biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat jegyezzenek be. Ebben az esetben a jelzálog jogosult engedélye nélkül a jelzáloggal terhelt ingatlant sem átruházni, sem megterhelni (pl. újabb jelzálogjoggal) nem lehet.
A jelzálogjog érvényesítése
Amennyiben a jelzáloggal biztosított kötelezettséget nem teljesítik, abban az esetben kerülhet sor a jelzálogjog érvényesítésére, tehát arra, hogy a követelés fedezésére a dolgot felhasználják.
Ez rendszerint két úton történhet:
- bírósági végrehajtás útján vagy
- végrehajtáson kívül.
Bírósági végrehajtás esetén a végrehajtó árverésen értékesíti a dolgot.
A végrehajtáson kívüli érvényesítésnek több módja van. Az egyik, hogy a zálogtárgyat a jelzálog jogosult saját maga értékesíti. Meghatározott feltételekkel arra is lehetőség van, hogy a jelzálog jogosult a zálogtárgyat a saját tulajdonába vegye, illetve ha jog vagy követelés került elzálogosításra, akkor ezeket maga érvényesítse.
Mit történik, ha a zálogtárgy más személy tulajdona?
Előfordulhat, hogy a jelzáloggal terhelt dolog tulajdonosa nem ugyanaz a személy, mint aki a jelzáloggal biztosított kötelezettséggel tartozik.
Ilyen eset például, ha valaki jelzálog alapú kölcsönt vesz fel, de a jelzálogjogot más személy (pl. családtag) ingatlanára alapítják. Ilyenkor, ha az ingatlant értékesítik, mert a kölcsönt az adós nem tudta fizetni, az ingatlan volt tulajdonosa (a jelzálog kötelezett) követelheti az adóstól annak az összegnek a megtérítését, amelyet az ingatlanából behajtottak. Tehát az adós lényegében nem szabadul fel a tartozás alól, csak ezentúl a jelzálog kötelezettjének fog tartozni.
Dr. Szabó Gergely
