Elég gyakori a pénzbeli és más jellegű követelések átruházása, engedményezése. Mégis, sok esetben félreértéseket okoz, hogy miként kerülhet másik személyhez egy követelés. Mi az az 5 dolog, amit érdemes tudni engedményezés esetén?
-
Általános szabály, hogy a követelések szabadon átruházhatók
A törvényben meghatározott néhány kivételtől eltekintve a követelések lényegében szabadon átruházhatók. Ez azt jelenti, hogy a követelés jogosultja a kötelezettel szemben fennálló követelését (pl. pénzkövetelését) másik személyre átruházhatja.
Tipikusan a pénzbeli követeléseket szokták átruházni. Azonban a nem pénzbeli követelések átruházása sincs kizárva, mint például valamely magatartásra, ingó dolog kiadására vonatkozó követelés.
Engedményezésnek azt a megállapodást nevezzük, amellyel a követelés új jogosultja a korábbi jogosult helyébe lép.
Maga a követelés átruházása rendszerint valamely szerződéses megállapodás keretében szokott történni. Lehetséges, hogy a szerződés a követelés megvásárlására irányul, tehát ellenérték fejében történik az engedményezés, de nem kizárt az ingyenes követelés átruházás sem.
-
Az engedményezés nem mindig lehetséges
Az engedményezés egyik korlátja, hogy egy követelés csak akkor engedményezhető, ha már létezik az a jogviszony, amelyből a követelés fakad. A még nem létező jogviszonyon alapuló követelések nem engedményezhetők.
Fontos tudni, hogy magának a követelés alapjául szolgáló jogviszonynak kell léteznie (pl. egy szerződésnek). Az viszont nem szükséges, hogy az engedményezés megtörténtekor már a követelés is fennálljon. Tehát olyan jövőbeli követelés is engedményezhető, amelynek az alapjául szolgáló jogviszony az engedményezéskor már létezik.
Nem engedményezhetők olyan követelések, amelyek a jogosult személyéhez kötődnek.
Ezek olyan követelések, amelyek csak és kizárólag a jogosultat illetik meg. Ilyen például a gondozás iránti követelés egy tartási szerződés keretében.
-
Az engedményezéshez nem szükséges a kötelezett beleegyezése
Ahhoz, hogy egy követelést harmadik személyre engedményezhessen a jogosult, általában nem szükséges a követelés kötelezettjének beleegyezése.
Léteznek azonban jogszabályban meghatározott kivételek. Például a szerzői mű felhasználója a felhasználási jogát harmadik személyre csak a szerző engedélyével ruházhatja át.
Nem kizárt ugyanakkor, hogy a jogosult és a kötelezett előzetesen megállapodjanak egymással, hogy a követelés nem ruházható át, vagy az átruházáshoz a kötelezett engedélye is szükséges.
Azonban az ilyen megegyezés csak a jogosultra és a kötelezettre terjed ki, harmadik személyre nem. Ez azt jelenti, hogy ha a megállapodás ellenére a jogosult engedményezi a követelést, az engedményezés nem lesz érvénytelen. A követelés ebben az esetben is átszáll a harmadik személyre. Viszont ilyen esetben a jogosult az engedményezési tilalom megszegéséért a kötelezett felé a szerződésszegésért való felelősség szabályai szerint felel.
-
Az engedményezésről a kötelezettet értesíteni kell
A kötelezettet írásban kell értesíteni arról, hogy a tartozása engedményezésre került. A kötelezettet akár az engedményező, akár az engedményes (aki a követelést megszerezte) értesítheti.
Az értesítés még nem jelenti önmagában, hogy a kötelezettnek az új jogosult részére kell teljesítenie. A kötelezett mindaddig az engedményezőnek köteles teljesíteni, amíg nem kap teljesítési utasítást arra vonatkozóan, hogy tartozását a követelés megszerzője részére kell teljesítenie. Leggyakrabban az értesítést és a teljesítési utasítást egyidejűleg szokták kiadni, de ez nem kötelező.
-
A kötelezett engedményezés miatti költségeit meg kell téríteni
Előfordulhat, hogy a követelés átruházása a kötelezett oldalán is olyan költségeket eredményez, amelyek az engedményezés nélkül nem merültek volna fel. Ilyen lehet, ha az új jogosult olyan bankszámlára kéri a fizetést, ahova az átutalási költség magasabb, például külföldre való teljesítés esetén.
Az engedményezés miatt a kötelezettnél keletkezett költségeket az engedményező és az engedményes köteles megtéríteni.
Dr. Szabó Gergely
