Nemcsak karácsony idején, hanem a hétköznapokban is a gyakori ügyletek közé tartozik az ajándékozás. A Polgári Törvénykönyv az ajándékozásra is szerződésként tekint, amelynek megvannak a jogi jellegzetességei. Mi az az 5 dolog, amit feltétlenül érdemes tudni az ajándékozásról?
Az ajándékozás egyben szerződés is
Minden ajándékozás egyben szerződés is, amely egyik oldalról az ajándékozó, másik oldalról a megajándékozott között jön létre.
Mivel szerződések nemcsak írásban, hanem szóban vagy ráutaló magatartással is létrejöhetnek, ezért az ajándékozási szerződés sokszor már azzal is létrejön, ha valaki az ajándékot elfogadja. Ez alól kivételt képez az ingatlan ajándékozása, amely csak akkor érvényes, ha írásba foglalják.
Az ajándékozót nem terheli kellékszavatosság
Előfordulhat, hogy az ajándékba adott tárgy valamilyen hibában szenved. Hibás teljesítés esetén rendszerint szavatossági igénnyel lehet élni. Azonban az olyan szerződéseknél, ahol az egyik fél nem ad ellenszolgáltatást (azaz a szerződés ingyenes) nem lehet kellékszavatossági igényt támasztani. Jogilag sem alaptalan tehát az a közmondás, hogy „Ajándék lónak ne nézd a fogát!”
Ez azt jelenti, hogy ha az ajándék hibás, akkor az ajándékozóval szemben nem lehet szavatossági igénnyel élni. Így például nem lehet tőle követelni az ajándék kijavítását vagy kicserélését.
Természetesen, amennyiben az ajándék tárgyát az ajándékozó mástól vásárolta, akkor a hibás ajándék miatt az eladóval (pl. kereskedővel) szemben lehet a szavatossági igényt érvényesíteni.
Megtagadható-e az ajándék átadása?
Az ajándék átadása és az ajándékozási szerződés megkötése általában egybeesik. Azonban lehetséges, hogy előbb kerül sor a szerződéskötésre, majd az ajándék átadása ezt követően később történik.
Utóbbi esetben az ajándékozó megtagadhatja az ajándékozás teljesítését, ha bizonyítja, hogy a szerződés megkötése után saját körülményeiben vagy a megajándékozotthoz fűződő viszonyában olyan lényeges változás állt be, hogy a szerződés teljesítése tőle nem várható el.
Az ajándékozás illetéke
Ajándékozás esetén a megajándékozottnak főszabály szerint illetéket kell fizetnie. Az illeték alapja az ajándék tiszta értéke. A tiszta értéket úgy kapjuk meg, ha az ajándék forgalmi értékéből kivonjuk az ajándék tárgyát terhelő tartozások értékét. Az ajándékot terhelő tartozás például ingatlan esetén az ingatlant terhelő hiteltartozás.
Az ajándékozási illeték általános mértéke a tiszta érték 18%-a. Lakástulajdon ajándékozása esetén az illeték a tiszta érték 9%-a.
Gépjárművek esetén az illetéket a fentiektől eltérően a gépjármű kora és motorjának teljesítménye alapján kell kiszámolni. A gépjármű ajándékozási illetéke kétszerese annak az illetéknek, amelyet a gépjármű adásvétele esetén kellene fizetni.
Mikor nem kell ajándékozási illetéket fizetni?
Az ajándékozási illeték alól számos, törvényben meghatározott kivétel van.
- Ezek közül a legismertebb, hogy illetékmentes az egyenesági rokonok közötti ajándékozás, valamint a házastársak közötti ajándékozás.
- Szintén mentes az ajándékozási illeték alól a lakóház építésére alkalmas telektulajdon ajándékozása. Ennek feltétele, hogy a megajándékozott az ingatlanon 4 éven belül lakóházat épít, és a felépített lakóházban a lakás hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10%-át.
- Érdemes tudni, hogy az ingóságok ajándékozása csak akkor esik illetékfizetés alá, ha az ajándék forgalmi értéke magasabb, mint 150.000,-Ft. Ez alól kivételt képez, ha az ajándékozásról okirat készült (pl. gépjármű ajándékozása), mert akkor nincs alsó határ. Fontos, hogy a pénz ingóságnak számít, ezért a pénz ajándékozása is csak 150.000,-Ft-ig illetékmentes, feltéve, hogy arról okirat nem készült.
Dr. Szabó Gergely
