Legtöbben a nyári szabadság alatt vesznek részt szervezett utazásokon, amelyek kapcsán utazási szerződést kötnek. Az utazási szerződés a vállalkozás egyik sajátos típusa, melyet egyik oldalon az utazásszervező/utazásközvetítő, a másik oldalon az utasok kötnek. Melyek az utazási szerződés jellemző vonásai, mit érdemes tudni az ilyen szerződésekről?

Az írásbeliség követelménye

Az utazási szerződés akkor érvényes, ha azt írásban kötik. Ha a szerződést vagy annak valamely feltételét szóban kötik, akkor ezekre sem az utazási iroda, sem az utas nem hivatkozhat.

A szerződést kötelezően az utas rendelkezésére kell bocsátani papíron, vagy ha elektronikus dokumentumba foglalták, akkor tartós adathordozón. Mindezekből az is következik, hogy az utazási szerződés bármely módosítása is csak írásban tehető meg.

A szerződés kötelező tartalma

Az írásbeliség követelménye a szerződés összes lényeges feltételére kiterjed.

Jogszabály, jelen esetben kormányrendelet határozza meg, melyek azok a minimális feltételek, amelyeket a  szerződésben meg kell határozni.

Ilyen feltételek: a felek megjelölésén túl, többek között:

  • az utas által megrendelt szolgáltatás megjelölése és igénybevételének ideje és helye,
  • a szolgáltatást nyújtó megjelölése,
  • a szolgáltatás díja forintban meghatározva,
  • a szolgáltatás díjában benne nem foglalt külön felszámításra kerülő terhek (pl. adók, illetékek, üdülőhelyi díj) forintban meghatározott összege,
  • a fizetendő teljes díj összege forintban, továbbá a megfizetés rendje és módja.

Kérhet-e előleget az utazási iroda?

Az utazási szerződés megkötésekor előlegként a szolgáltatás díjának (részvételi díjnak) legfeljebb 40%-a követelhető. Ettől akkor lehet térni, ha a külföldi közreműködővel kötött szerződés ennél szigorúbb kötelezettséget ró az utazásszervezőre.

A fizetendő teljes díj teljes összegének megfizetése legkorábban az utazás megkezdése előtt 30 nappal igényelhető.

Emelhető-e az utazás díja?

Főszabály szerint a teljes díj nem emelhető, kivéve, ha a díjemelés lehetőségéről a szerződés rendelkezik.

Utóbbi esetben kizárólag akkor emelhető, ha

  • arra a szállítási költségek (ideértve az üzemanyagköltségeket) változása,
  • a szerződésben vállalt részszolgáltatásokkal kapcsolatos kötelező terhek változása, vagy
  • a deviza forintárfolyamának változása ad okot.

A díjemelés mértékének arányosnak kell lennie a költségek emelkedésének mértékével. A szerződésben pontosan meg kell határozni a módosított díj számításának módját. A díjemelés indokát az utassal az emelés közlésével egyidejűleg közölni kell.

Elállás az utazási szerződéstől

Előfordul, hogy az utas a legkülönbözőbb okokból nem tud a befizetett útra elutazni. Ezért az utas a szerződéstől írásban tett nyilatkozattal az utazás megkezdése előtt bármikor elállhat.

Kiköthető bánatpénz?

Elállás esetére a szerződésben bánatpénz köthető ki, amelyet az utazási iroda részére kell megfizetni. A bánatpénz mértéke a szolgáltatás díjának összegét nem haladhatja meg.

Az utazás megkezdését megelőző 35 napnál (szálláshelyre kiterjedő szerződés esetén 45 napnál) előbbi elállás esetén a bánatpénz legfeljebb a szolgáltatás 10%-a lehet. 60 napnál korábbi elállás esetére pedig bánatpénz nem követelhető.

Az utasok ilyen esetekre köthetnek útlemondási biztosítást, amelynek alapján a lemondott úttal kapcsolatos károkat, költségeket (pl. a bánatpénzt) a biztosító megtérítheti. Viszont az utazási szerződés megkötését nem lehet ahhoz a feltételhez kötni, hogy az utas rendelkezzen útlemondási biztosítással.


Dr. Szabó Gergely

ügyvéd

- - - - - - - - - -

A fent megjelent cikk a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak. Javasoljuk, hogy mindig vegye figyelembe a cikk megjelenésének időpontját is, mert előfordulhat, hogy a jogszabályok változása miatt a benne lévő információk később már nem aktuálisak!

Kövessen bennünket itt is: