Ha a hétköznapi életben azt halljuk, hogy valaki csődöt mondott, biztosan arra gondolunk, hogy az illető megbukott, kudarcot vallott a célja elérésében. Jogi értelemben és a gazdasági életben a csőd nem szükségszerűen jelenti, hogy az érintett cég véglegesen bedőlt. Ellenkezőleg, a csődeljárás éppen azt a célt szolgálja, hogy megegyezés esetén a cég tovább tudjon működni.
A csődeljárás célja
A csődeljárás olyan nemperes eljárás, amelynek célja, hogy az adós gazdálkodó szervezet fizetési haladékot kapjon és a hitelezőivel egyezség megkötésére tegyen kísérletet.
A cél, hogy az adós elkerülje a fizetésképtelenséget. Az eljárás célja, hogy úgy tudja biztosítani a cég további működését, hogy közben a hitelezői követeléseit is az egyezségben foglaltaknak megfelelően – részben vagy teljesen – kifizeti.
A csődeljárás nem keverendő össze a felszámolási eljárással. A felszámolási eljárás célja, hogy a fizetésképtelenné vált adós gazdálkodó szervezet jogutód nélküli megszüntetése során az adós vagyonából a hitelezők kielégítést nyerjenek. Látható, hogy a felszámolási eljárás nem irányul arra, hogy az adós céget megmentse. Éppen ellenkezőleg, az adós végleges megszüntetését célozza a hitelezők követeléseinek kielégítése mellett.
A csődeljárás megindítása
A csődeljárás elrendelését az adós gazdálkodó szervezet vezetője kezdeményezheti az adós székhelye szerint illetékes törvényszéknél.
Az eljárásban az adós számára a jogi képviselet (ügyvéd, jogtanácsos) igénybevétele kötelező. Az eljárás kezdeményezéséhez szükséges az adós legfőbb szervének (taggyűlés, közgyűlés stb.) előzetes egyetértése.
Csődeljárást nem kezdeményezhet a gazdálkodó szervezet hitelezője.
A hitelező felszámolási eljárás elrendelését kérheti, amennyiben az adós fizetésképtelenségének feltételei fennállnak. Az adósnak ugyanakkor van joga arra, hogy saját maga ellen felszámolást kezdeményezzen.
Bizonyos esetekben nincs helye csődeljárásnak. Például, ha az adósnál szerkezetátalakítási eljárás van folyamatban. Nem lehet megindítani akkor sem, ha az adós ellen korábban csődeljárás volt folyamatban és az eljárás jogerős befejezésének közzétételétől számítva 2 év még nem telt el.
A csődeljárás elrendeléséről a törvényszék végzéssel határoz. A bíróság az eljárás elrendelését a Cégközlönyben haladéktalanul közzéteszi, valamint gondoskodik arról, hogy a cégjegyzékben az adós cégneve mellett a „cs. a.” (csődeljárás alatt) toldat feltüntetésre kerüljön.
Fizetési haladék
A csődeljárás elrendelésének adós számára azonnali pozitív következménye, hogy a csődeljárás elrendeléséről szóló végzés közzétételétől fizetési haladék illeti meg az ezt megelőzően, vagy ezt követően esedékessé váló pénzkövetelések vonatkozásában.
A fizetési haladék célja a csődvagyon megőrzése. A moratórium ideje alatt az adós ellen végrehajtás nem rendelhető el és az adós számláira vonatkozó fizetési megbízás sem teljesíthető. Természetesen a hitelezők követelései továbbra is fennmaradnak és a haladék ideje alatt is kamatoznak.
A fizetési haladék nem vonatkozik minden pénzkövetelésre. Nem terjed ki például a munkabér követelésekre, kártérítési járadékra, általános forgalmi adóra, jövedéki adóra és termékdíjra.
A fizetési moratórium időtartama a fizetési haladék közzétételét követő 180. napot követő második munkanap 0 óráig tart. A fizetési haladék meghatározott felételek mellett meghosszabbítható legfeljebb a csődeljárás kezdő időpontjától számított 240 vagy 365 napig.
A csődeljárás elrendelésével egyidejűleg a törvényszék az adós mellé vagyonfelügyelőt rendel ki.
A vagyonfelügyelő feladata, hogy figyelemmel kísérje az adós gazdasági tevékenységét a hitelezők érdekeinek szem előtt tartásával, a hitelezőkkel kötendő egyezség előkészítése érdekében. A vagyonfelügyelő ennek érdekében többek között részt vesz a hitelezőkkel való egyezségi tárgyalásokon, ellenjegyzi a jegyzőkönyveket. Bizonyos döntésekhez, például az adós új kötelezettségvállalásaihoz a vagyonfelügyelő jóváhagyása szükséges.
A csődeljárás elrendeléséről az adós köteles tájékoztatni a hitelezőket. A hitelezők kötelesek követeléseiket bejelenteni a csődeljárás elrendeléséről szóló végzés közzétételétől számított 30 napos határidőn belül az adósnak és a vagyonfelügyelőnek.
Csődegyezség
A csődeljárással járó fizetési haladék célja, hogy ez idő alatt az adós egyezséget kössön a hitelezőkkel.
Az adós a csődeljárás kezdő időpontjától számított 90 napon belüli időpontra köteles összehívni a hitelezőket és egyezségi tárgyalást tartani.
Az egyezségi tárgyalásra az adós a vagyonfelügyelő bevonásával köteles a fizetőképesség helyreállítását vagy megőrzését célzó programot és egyezségi javaslatot készíteni. Az adós és a hitelezők között egyezség megkötésére akkor van érdemi esély, ha az adós megfelelően alátámasztott és reálisan teljesíthető tervet terjeszt a hitelezők elé. Fontos az is, hogy az adós és a hitelezők között olyan kapcsolat legyen, amely nem zárja ki, hogy közös nevezőre jussanak.
Az egyezségben az adós megállapodik a hitelezőkkel az adósság rendezésének feltételeiről. A rendezés tartalmazhat:
- fizetési könnyítést,
- haladékot,
- egyes követelések elengedését, átvállalását,
- a követelések fejében az adós gazdálkodó szervezetben részesedés szerzéséről szóló megállapodást,
- biztosítékok vállalását (pl. kezesség, zálogjog, bankgarancia).
Az egyezségben a felek megállapodhatnak az adós pénzügyi egyensúlyát helyreállító és veszteségcsökkentő programjának elfogadásában. Minden olyan megállapodást is megköthetnek, amit az adós fizetőképességének megőrzése vagy helyreállítása érdekében szükségesnek tartanak.
Az egyezségi tárgyalások eredményét az adós vezetője köteles az illetékes törvényszéknek bejelenteni. Amennyiben egyezség születik, az írásba foglalt egyezséget a törvényszékhez be kell nyújtani. Az egyezség jóváhagyásáról a bíróság dönt. Amennyiben az egyezség megfelel a jogszabályoknak, akkor a törvényszék jóváhagyja és a csődeljárást befejezetté nyilvánítja. Ha nem született egyezség vagy a benyújtott egyezség nem felelt meg a jogszabályoknak, akkor a bíróság a csődeljárást megszünteti és az adós felszámolását rendeli el.
Dr. Szabó Gergely
