A munkavállaló rendszerint a munkaidejében köteles a munkáltató rendelkezésére állni. Lehetséges azonban, hogy a munkáltató munkaidőn kívüli rendelkezésre állást írjon elő, amelynek egyik formája a készenlét. Mit kell tudni a készenlétről?
Rendelkezésre állás munkaidőn kívül
A munkavállaló alapvető kötelezettsége, hogy a beosztás szerinti napi munkaidejében a munkáltató rendelkezésére álljon és munkát végezzen.
A munkáltató meghatározott feltételek mellett elrendelheti, hogy a dolgozó a napi munkaidején kívül is rendelkezésre álljon munkavégzés céljából.
A készenlét ideje alatt a munkavállaló köteles a munkára képes állapotát megőrizni és köteles a munkáltató utasítása szerint munkát végezni.
Tehát a készenlét nem jelent automatikusan munkavégzést. Csak akkor kell a munkavállalónak ténylegesen munkát végezni a készenléti idő alatt, ha a munkáltató utasítása alapján ez felmerül.
A munkavállaló a készenlét teljes ideje alatt köteles megőrizni munkaképes állapotát. Amennyiben e kötelezettségét megszegi, akkor ez akár a munkaviszonyának megszüntetéséhez is vezethet, még akkor is, ha ténylegesen nem kellett volna munkát végeznie a készenléti ideje során.
Ilyenkor a rendelkezésre állás helyét a munkavállaló határozza meg. Fontos azonban, hogy a dolgozónak olyan helyen kell tartózkodnia, hogy szükség esetén haladéktalanul rendelkezésre tudjon állni és munkát végezni. Ez egy lényeges különbség az ügyelethez képest, amikor a munkáltató határozza meg a rendelkezésre állás helyét.
A készenlét elrendelése és korlátai
Amennyiben a munkáltató készenlétet kíván elrendelni, akkor annak tartamát legalább 1 héttel korábban, 1 hónapra előre kell közölni. A munkavállaló kérésére a készenlétet írásban kell elrendelni.
Ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel, akkor a készenlétet vagy a már elrendelt készenlét módosítását a munkáltató a készenlét kezdetét megelőzően legalább 96 órával korábban módosíthatja. A már elrendelt készenlétet a munkavállaló írábeli kérésére is módosíthatja.
Készenlét 4 órát meghaladó időtartamra csak a következő esetekben rendelhető el:
- a társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás folyamatos biztosítása,
- baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély megelőzése, elhárítása,
- a technológia biztonságos, rendeltetésszerű alkalmazásának fenntartása érdekében szükséges.
A készenlét havi tartama legfeljebb 168 óra lehet. Amennyiben a munkavállalót munkaidőkeretben alkalmazzák, akkor ezt a korlátot átlagban kell figyelembe venni.
A heti pihenőnap tartamára havonta legfeljebb 4 alkalommal rendelhető el.
Vannak olyan munkavállalói csoportok, akiknek készenlétet nem lehet elrendelni. Ilyen
- a várandós munkavállaló várandóssága megállapításától a gyermeke 3 éves koráig,
- gyermekét egyedül nevelő munkavállaló esetében a gyermeke 3 éves koráig,
- a gyermek 3 éves korától 4 éves koráig csak a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló hozzájárulásával rendelhető el.
A készenlét díjazása, nyilvántartása
A készenléti idő nem minősül munkaidőnek, amennyiben nem történik munkavégzés.
A készenlétre a munkavállalót 20%-os bérpótlék illeti meg.
Amennyiben munkavégzés történik a készenlét alatt, akkor az a rendes munkaidőbeosztástól eltérő munkavégzésnek minősül. Ezért az ilyen munkavégzés díjazására a túlóra (rendkívüli munkaidő) szabályait kell alkalmazni.
A munkáltató és a munkavállaló megállapodhatnak, hogy a munkáltató a bérpótlékot és a készenléti munkavégzés díjazását magában foglaló havi átalányt fizet a dolgozónak.
Bár a készenlét nem minősül munkaidőnek, de a munkáltató köteles naprakész nyilvántartást vezetni az elrendelt készenlétről.
A nyilvántartásból ki kell derülnie a készenlét kezdő és befejező időpontjának. Természetesen a munkáltató köteles nyilvántartást vezetni a készenlét alatt teljesített munkaidőről is.
Dr. Szabó Gergely
