A közjegyzői előzetes bizonyítás

A közjegyzői előzetes bizonyítás

Szerző: Dr. Szabó Gergely Dátum: Kategória: Egyéb jogterület, Peres eljárások

A jogviták eldöntésének alapját rendszerint az jelenti, hogy a vitában álló felek valamelyike tudja-e bizonyítani a döntéshozatalhoz szükséges tényeket. A bizonyítási eljárásra leginkább a per során kerül sor, de bizonyos esetekben a perindítást megelőzően is sor kerülhet a bizonyításra. Ez utóbbi az előzetes bizonyítás. Előnye, hogy elősegítheti a per elkerülését és költségmegtakarítással is járhat. Előzetes bizonyításra nem csak a bíróság előtt, hanem közjegyző útján is sor kerülhet.

Mikor kerülhet sor közjegyzői előzetes bizonyításra?

Az előzetes bizonyítás igénybevétele nem kötelező. Meghatározott feltételek fennállása esetén az érintett fél saját maga kezdeményezheti az illetékes közjegyzőnél a lefolytatását.

  • Előzetes bizonyításnak egyrészt akkor van helye, ha valószínűsíthetően a későbbiekben a bizonyítás nem vagy csak jelentős nehézséggel lenne lefolytatható. Ilyen eset például, ha olyan állapotot, tényt kell rögzíteni, ami valószínűsíthetően megszűnne, mire a perbeli bizonyítási eljárásra sor kerülne.
  • Előzetes bizonyításra sor kerülhet akkor is, ha a bizonyítás előzetes lefolytatása a per elkerülését, illetve az ügy időn belül történő befejezését elősegíti.
  • Lehetőség van közjegyző előtti előzetes bizonyításra abban az esetben is, ha a kérelmezőnek a bizonyíték beszerzéséhez jogi érdeke fűződik, különösen, ha jelentős tény vagy állapot megállapításához van szükség a bizonyításra. Ezen esetek eléggé tág körben teszik lehetővé az előzetes bizonyítás igénybevételét. Például igénybe vehető akkor is, ha valaki szavatossági igényt kíván érvényesíteni, és a hibát, illetve annak összegszerű következményeit szakértő útján szükséges megállapítani.

Ha viszont az ügyben már polgári peres vagy büntetőeljárás van folyamatban, a közjegyzői előzetes bizonyítás intézményével már nem élhetnek a felek.

Melyek az előzetes bizonyítás előnyei?

Az előzetes bizonyítás lényege, hogy valamely bizonyíték már a peres eljárást megelőzően beszerzésre kerüljön, illetve rendelkezésre álljon. A bizonyíték alkalmas lehet arra, hogy a felek annak alapján megállapodást kössenek, így a pert elkerüljék.

A kezdeményező fél juthat arra a döntésre is, hogy igényét nem érvényesíti, vagy más összegben érvényesíti, mert az előzetes bizonyítás eredménye alapján követelése nem lenne megalapozott.

Az előzetes bizonyítás során ugyanolyan bizonyítékok beszerzésére kerülhet sor, mint a peres eljárásban. Így például:

  • tanúvallomás vehető fel,
  • szemlét lehet tartani,
  • szakértői vélemény beszerzésére kerülhet sor, ha valamely tény megállapításához különleges szakértelem szükséges. A szakértői vélemény különösen jelentős lehet, mivel az ilyen szakvélemény a későbbi perben is független szakvéleménynek számít. Tehát adott esetben a bíróságnak már nem kell szakértőt kirendelnie, hanem az előzetes bizonyításkor beszerzett szakvéleményre is alapíthatja döntését. Természetesen e szakvélemény sem támadhatatlan a peres eljárásban, különösen, ha a szakvélemény hiányos, homályos vagy ellentmondásos.

Hogyan kezdeményezhető előzetes bizonyítás?

Az előzetes bizonyításra az a közjegyző illetékes, ahol a kérelmező lakó- vagy tartózkodási helye található, továbbá az a közjegyző is, akinek az illetékességi területén a bizonyítás helye van. Az előzetes bizonyításra vonatkozó kérelmet a közjegyzőnél lehet előterjeszteni írásban, elektronikus úton, vagy a közjegyző előtt jegyzőkönyvbe mondva.

A kérelemnek tartalmaznia kell a kérelem előterjesztésének indokait, a tények rövid leírását, a kérelmező nevét és lakóhelyét (székhelyét). A kérelemben ismertetni kell a bizonyítani kívánt tényeket és az azokra vonatkozó bizonyítékokat, továbbá a kérelmezőnek valószínűsítenie kell azon körülmények fennállását, amelyeknek alapján előzetes bizonyításnak helye van. Ha az eljárás lefolytatásához igazságügyi szakértő kirendelése szükséges, akkor a kérelmezőnek kérnie kell szakértő kirendelését. A kérelemben meg kell jelölni az ellenfél nevét és lakóhelyét (székhelyét), ha pedig az ellenfél ismeretlen, ennek okát.

A kérelmező félnek nyilatkoznia kell, hogy az ügyben van-e folyamatban polgári per vagy büntetőeljárás.

Az eljárás díjköteles, a közjegyzőt munkadíj és költségtérítés is megilleti. Amennyiben szakértő kirendelésére kerül sor, a szakértői díjat a kérelmezőnek kell megfizetni.

Dr. Szabó Gergely

ügyvéd

– – – – – – – –

A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.

Kövessen bennünket itt is: Facebook, Instagram, LinkedIn, Pinterest

 

Címkék: , , ,

Trackback az Ön honlapjáról.

Dr. Szabó Gergely

Dr. Szabó Gergely a Budapesti Ügyvédi Kamara által bejegyzett magyar ügyvéd. Szakterülete a polgári jog, peres eljárások, társasági és gazdasági jog, ingatlanjog, munkajog.

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda elérhetősége

  • Címünk: 1094 Budapest, Ferenc körút 39. IV/1.
  • Telefon/Fax: 06-1-266-66-21
  • Mobil: 06-30-692-93-92
  • E-mail: info(kukac)kocsis-iroda.hu
  • Ezt a honlapot a Budapesti Ügyvédi Kamarában bejegyzett Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda tartja fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a www.magyarugyvedikamara.hu honlapon találhatóak.