Az internet korszakában élünk, ahol az információk, írások villám gyorsan terjednek a világhálón. Sokszor azt sem lehet tudni, hogy egy-egy írás milyen módon és hova kerül, ki és hol, milyen célból használja fel. Az internet nem jelenti automatikusan, hogy onnan bárki, bármit szabadon, saját céljaira használhat fel. Hogyan néz ki a szerzők jogi védelme?
A szerzők között én magam is ott vagyok
Több mint 1000 cikkem, írásom jelent meg eddig mind a nyomtatott sajtóban, mind az interneten.
A napokban azonban fény derült arra, hogy van olyan internetes oldal, ami visszaélve szerzői jogaimmal, engedély nélkül használta fel egyik megjelent írásomat saját üzleti haszonszerzése érdekében.
Az írók azonban a jog védelme alatt állnak. A szerzői jog védi az alkotókat.
A szerzők jogi védelme
A jog védelmet nyújt az irodalom, tudomány és művészet területén alkotóknak. A könyveken, filmeken, zenén túl szerzői jogi védelemben részesülnek olyan kevésbé egyértelmű dolgok, mint a nyilvánosan tartott beszéd, a szoftver és a kézikönyve, a térkép, az építészeti alkotás és annak terve, műszaki létesítmény, díszletterv vagy az adatbázis, mint gyűjteményes mű.
A mű alkotóját megillető szerzői jogok két kategóriába tartoznak.
- Vannak személyhez fűződő jogok és
- vagyoni jogok.
A személyhez fűződő jogokat a szerző nem ruházhatja át, csak a felhasználásukra adhat engedélyt. Ilyen jog a mű nyilvánosságra hozatalának, a szerző neve feltüntetésének, a mű egysége védelmének a joga.
A vagyoni jogok ezzel szemben átruházhatók, így el is adhatók és örökölhetők is. Itt kerül a képbe a szerzői mű üzleti hasznosítása. A szerző a vagyoni jogok körében rendelkezhet művének többszörözéséről, terjesztéséről, nyilvános előadásáról, közvetítéséről illetve átdolgozásáról. Például a Harry Potter filmfeldolgozásához az író vagyoni jogát értékesítette.
Létezik engedély nélküli felhasználás?
Vannak esetek, amikor a szerző jogát is korlátozzák. Ilyen korlátozást jelent a szabad felhasználás.
A szabad felhasználási jogokat törvény határozza meg. Ez azt jelenti, hogy törvényben meghatározott esetben és módon egy-egy szerzői védelem alatt álló mű a szerző külön engedélye nélkül, szabadon felhasználható.
Ez a szabad felhasználási jog azonban nem korlátlan, a törvény pontosan megadja annak kereteit. Szabad felhasználás például az idézés, a könyvtári, iskolai, oktatási, illetve tudományos célú felhasználás.
A felhasználási jog gyakorlása főszabályként a szerző hozzájárulásához és megfelelő díjazáshoz kötött. A szabad felhasználás körében azonban a felhasználás díjtalan, és ahhoz a szerző engedélye nem szükséges. Csak a nyilvánosságra hozott művek használhatók fel szabadon.
A szabad felhasználás is csak annyiban megengedett, illetve díjtalan, amennyiben nem sérelmes a mű rendes felhasználására és indokolatlanul nem károsítja a szerző jogos érdekeit. A szabad felhasználás feltétele, hogy az megfelel a tisztesség követelményeinek és nem irányul a szabad felhasználás rendeltetésével össze nem férő célra.
Az idézés szabályai
A mű részletét a forrás, valamint az ott megjelölt szerző megnevezésével bárki idézheti.
Idézni csak olyan műből lehet jogszerűen, amit már korábban nyilvánosságra hoztak.
Nem megengedett az idézet megváltoztatása sem. A változtatás tilalma nemcsak a beemelt részlet tényleges megváltoztatására vonatkozik, hanem arra is, hogy nem helyezhetjük a részletet olyan környezetbe, amellyel annak mondanivalója, üzenete módosul.
Dr. Kocsis Ildikó
