Korábbi cikkünkben már foglalkoztunk a közvetítői szerződések általános szabályaival. A közvetítői szerződésnek létezik egy típusa, a tartós közvetítői szerződés. Ilyen szerződése lehet például egy kereskedelmi ügynöknek, aki a megbízó termékeinek a vevők részére való kiközvetítését vállalja. A tartós közvetítői szerződésre a közvetítés általános szabályai mellett külön szabályok is vonatkoznak.

Mi a tartós közvetítői szerződés?

A közvetítő feladata, hogy a megbízója és egy harmadik személy közötti szerződés megkötését elősegítse.

Tartós közvetítői szerződésről akkor beszélhetünk, ha a közvetítő tartós jellegű jogviszonyban áll a megbízójával. A közvetítő feladata ebben a tartós jogviszonyban, hogy önállóan eljárva harmadik személyekkel kötendő szerződéseket közvetítsen, illetve adott esetben a megbízója nevében maga kösse meg e szerződéseket.

A közvetítő és a megbízója közötti szerződés akkor minősül tartós jellegűnek, ha a közvetítő a szerződés alapján:

  • több szerződés megkötésének közvetítésére köteles (pl. meghatározott áru, szolgáltatás többszöri értékesítésére közvetít szerződéseket), vagy
  • egy szerződés megkötésének közvetítésére és a jogviszony fenntartására, illetve megújítására köteles.

Tartós közvetítői szerződés csak akkor jön létre, ha a közvetítő önállóan tevékenykedik.

Nem minősül ezért tartós közvetítésnek, ha például munkaviszony keretében végzi valaki a közvetítési feladatot, még akkor sem, ha a szerződés aláírására is feljogosította a munkáltató.

Fontos, hogy csak az minősül tartós közvetítői jogviszonynak, ha a megbízott feladata nem a szerződés létrehozására, mint eredményre irányul.

Így nem tartós közvetítés egy termék reklámozása vagy érdeklődők, potenciális ügyfelek gyűjtése, ha egyébként a megbízott feladatának nem része a kapcsolódó szerződés közvetítése, ill. megkötése is.

Szemben az „egyszerű” közvetítői szerződéssel, tartós közvetítői szerződés esetén a közvetítő a közvetített szerződés megbízója nevében való megkötésére is jogosult, ha a felek eltérően nem egyeztek meg. Ezen túl a közvetítő megtehet minden olyan nyilatkozatot, amely a közvetített szerződések teljesítésével rendszerint együtt jár. A tartós közvetítő képviseleti jogának korlátja, hogy a már megkötött szerződést nem módosíthatja, pénzt nem vehet át, és fizetési határidőt nem állapíthat meg. A törvény nem tiltja viszont, hogy a felek úgy állapodjanak meg, hogy a közvetítőnek ezekhez is joga van.

Díjazás tartós közvetítői szerződés esetén

A közvetítői szerződések díjazásra vonatkozó általános szabálya a tartós közvetítői szerződés esetén is igaz. Ez alapján a közvetítő a tevékenységét díjazás ellenében végzi. A díjazás meghatározását a jogszabály alapvetően a felekre bízza. A leggyakoribb a jutalékos díjazás, de nem kizárt, hogy a felek például átalány jellegű díjazásban egyezzenek meg.

Tartós közvetítői szerződés esetén jutaléknak minősül a díjnak minden olyan eleme, amely a közvetített szerződések száma vagy értéke szerint változik. Ha a szerződésben a felek részben vagy egészben jutalékos díjazást kötöttek ki, akkor vonatkozik rájuk a közvetítőt megillető jutalékról szóló kormányrendelet. A kormányrendelet a jutalékra vonatkozó alapvető szabályokat tartalmazza. Ezektől a felek egyező akarattal eltérhetnek, kivéve néhány, a közvetítőt védő garanciális szabályt. Vannak ugyanakkor speciális területek (például pénzügyek, biztosítás), amelyekre a jutalék rendelet közvetítőt védő és eltérést nem engedő szabályait nem kell alkalmazni.

A díjazásra való jogosultság tekintetében különbség van abban, hogy a közvetített szerződést a közvetítői szerződés megszűnése után, vagy azt megelőzően kötötték.

A tartós közvetítői szerződés megszűnése előtti időszakban kötött szerződés után a közvetítő jutalékra akkor jogosult, ha

  • a szerződést a tevékenysége eredményeként kötötték meg, vagy
  • a szerződést az általa korábban azonos jellegű szerződéshez félként megnyert személlyel kötötték meg.

Ha a közvetített szerződést a tartós közvetítői szerződés megszűnése után kötötték, akkor a közvetítő jutalékra jogosult a következő esetekben.

  • A harmadik személy – a közvetítői szerződés ideje alatt jutalékkötelesnek minősülő – szerződés megkötésére irányuló ajánlata a tartós közvetítői szerződés megszűnése előtt a megbízóhoz vagy a közvetítőhöz megérkezett, vagy
  • a szerződéskötés túlnyomórészt a tartós közvetítői szerződés tartama alatt kifejtett közvetítői tevékenységre vezethető vissza. Feltétel, hogy a szerződéskötésre a tartós közvetítői szerződés megszűnésétől számított ésszerű időn belül került sor.

A jutalék esedékessége

Önmagában az, hogy a közvetítő jogosultságot szerzett a jutalékra, még nem feltétlenül jelenti azt, hogy a megbízó azt azonnal köteles kifizetni. A jutalék adott esetben a közvetített szerződés megkötésétől eltérő időpontokban válhat esedékessé.

A felek alapvetően szabadon állapodhatnak meg arról, hogy a jutalék kifizetése mikor válik esedékessé.

  • Amennyiben a jutalék esedékességéről külön nem egyeznek meg, a jutalék akkor és olyan mértékben esedékes
    • amikor és amilyen mértékben a közvetített szerződés létrejött, és a megbízó teljesítette azt (vagy teljesítenie kellett volna), avagy
    • a szerződés létrejött, és a harmadik személy teljesítette azt.

Tehát alapvetően a közvetített szerződés teljesítettségéhez igazodik a jutalék esedékessége.

  • A jutalék akkor is jár, ha a közvetített szerződést nem teljesítették. Ez alól kivételt jelent az az eset, ha a szerződés teljesítése olyan okból maradt el, amelyért a közvetítő megbízója nem felelős. Például, ha a másik szerződő fél a felelős vagy egyik fél sem felelős a teljesítés elmaradásáért.

A jutalék legkésőbb akkor esedékes, amikor a harmadik személy teljesítette a szerződést, vagy teljesítenie kellett volna, ha a közvetítő megbízója is teljesített volna. Nincs viszont akadálya annak, hogy a felek úgy állapodjanak meg, hogy a jutalék már a közvetített szerződés megkötésekor kifizetendő, függetlenül attól, hogy a szerződés teljesítésre kerül-e.

 

 

 


Dr. Szabó Gergely

ügyvéd

- - - - - - - - - -

A fent megjelent cikk a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak. Javasoljuk, hogy mindig vegye figyelembe a cikk megjelenésének időpontját is, mert előfordulhat, hogy a jogszabályok változása miatt a benne lévő információk később már nem aktuálisak!

Kövessen bennünket itt is: