Sajnos előfordul, hogy a lakások bérlői különböző módokon el akarják kerülni a számlák kifizetését. Arra is sok példa van, hogy a bérlők tavaszra „eltűnnek” a lakásból, a bérbeadóra hagyva a ki nem fizetett fogyasztást. A tulajdonos még akkor sem lehet teljesen nyugodt, ha a gázszolgáltatóval a bérlőnek van szerződése. Akkor is a tulajdonosnak kell majd fizetni, ha a bérlő nevén volt a gázóra?
Hogyan számolnak el a felek?
Többféle gyakorlat is létezik arra nézve, hogy a bérleti szerződés ideje alatt a közüzemi díjakat miként fizeti meg a bérlő.
- Az egyik megoldás, hogy a számlák továbbra is a bérbeadó nevére jönnek. Ekkor a bérbeadó maga rendezi számlákat, de időközönként elszámol a bérlővel.
- Van arra is példa, hogy a bérlő olyan összegű bérleti díjat fizet, amibe mintegy átalányként belefoglalják a közüzemi díjakat is. Így nincs külön bérleti díj és rezsi. Ezekben az esetekben rendszerint a mérőórák, szerződések a tulajdonos nevén maradnak, ő intézi a befizetést.
- Egy másik módszer, hogy a bérlő maga köt szerződést a szolgáltatóval. Vagyis a bérlő nevén lesznek a közüzemi szerződések. Így a számlák is az ő nevére jönnek, és maga fizeti be ezeket. Ilyenkor általában a szükséges leolvasásokat, óraállás bemondásokat is a bérlő végzi el.
Mi a helyzet, ha tartozás marad?
Különösen a gázszolgáltatásnál szokott előfordulni, hogy a bérlő alacsonyabb óraállást mondott be, mint a valódi fogyasztás. Így csak a bérlő távozása után derül ki, hogy a tényleges fogyasztás fényében nagy tartozás maradt hátra. Olyan is van, hogy központi fűtés esetén a bérlő egyszerűen nem fizette be a számlákat.
Sok tulajdonos nyugodtan ül a babérjain, gondolván, ha a bérlő nevén van a gázóra, ill. ha díjfizetőként ő van szerződésben, akkor csak rajta lehet követelni az esetleges tartozást. Sajnos azonban ez nem így van.
A távhőszolgáltatás esetén, ha a bérlő vállalta a díj fizetését a szolgáltató felé, akkor az ingatlan tulajdonosa a törvény alapján kezesként továbbra is felel a tartozásokért.
Ez azt jelenti, hogy a szolgáltatónak első körben a bérlőtől kell megkísérelni a tartozás behajtását. Ám, ha ez nem sikerül, akkor a tulajdonosnak kell helytállni a tartozásért. Ezt követően aztán a tulajdonosnak már kevés esélye lesz, hogy az általa kifizetett tartozást a volt bérlőjén behajtsa.
Egyedi gázfűtéses lakás esetében sem sokkal jobb a helyzet. Ha ebben az esetben a szolgáltatóval a bérlő köt szerződést, de utóbb a fogyasztást nem fizeti meg, akkor a tulajdonos nehezen tudja majd a nevére visszaíratni a szerződést.
Ugyanis a földgázellátásról szóló törvény rendelete szerint a tulajdonos nevére is csak akkor lehet névátírást végezni, ha nincs a lakáson kifizetetlen tartozás. Ebben az esetben pedig, ha a tulajdonos vissza akarja íratni a gázórákat, kénytelen lesz kifizetni a tartozást.
Ezt ezután persze megpróbálhatja behajtani a volt bérlőjén. Sajnos ez nem mindig lesz sikeres.
Legyünk elővigyázatosak akkor is, a bérlő nevén van az óra
Ha a bérbeadó el akarja kerülni a hátrahagyott nagy összegű tartozást, még az sem teljesen biztos módszer, ha maga intézi a befizetést, és utólag számol el a bérlővel. Ha ugyanis a bérlő olvassa le a mérőórákat, akkor mindenképpen javasolt, hogy a bérbeadó időnként ellenőrizze a valós és a bemondott óraállást. Ezzel elkerülhető, hogy valaki bérlőként akár éveken keresztül tartozást halmozzon fel. Ehhez még nem is feltétlenül kell elmenni a lakásba, hiszen manapság már a lefényképezett óraállást is könnyen meg tudja küldeni számára a bérlő, ami összevethető a számlán feltüntetett fogyasztással. A bérbeadónak joga van mindezeket, és a számlák befizetését is ellenőrizni, még akkor is, ha a a bérlő nevén van az óra és a számlák a bérlő nevére jönnek.
Dr. Szabó Gergely
