Mind a munkáltatók, mind a munkavállalók számára fontos, hogy időben kiderüljön, valóban egymásra találtak el. Napjaink harmadrészét munkával, a munkahelyünkön töltjük, ez biztosítja számunkra mindazt, mely szükséges az élethez. Nem mindegy, hogy ezt hol és hogyan tudjuk biztosítani. Hogyan lehet jogszerűen próbára tenni az állásra jelentkezőt? Honnan tudhatjuk, hogy tényleg jól ellátja-e majd a feladatait? Honnan lehetünk biztosak benne, hogy jó munkahelyet választottunk?
Mielőtt a címbeli kérdésre választ adnék, nézzük meg, hogy mi is történt egy bíróság elé került esetben!
A varroda és a próbamunka
A varrodában egy munkaügyi ellenőrzéskor 9 fő próbamunkát végzett, velük munkaszerződést nem kötöttek. Az ellenőrzés során mind a próbamunkát végzők, mind a varroda tulajdonosa úgy nyilatkozott, hogy amennyiben a munkájuk minőségileg megfelel, úgy 3 hónapra próbaidőre alkalmazzák majd őket.
A varroda tulajdonosát munkaügyi bírsággal sújtották, mert 9 főt munkaszerződés nélkül foglalkoztatott és ezzel megsértette a Munka Törvénykönyvét.
Belenyugodott a varroda tulajdonosa a döntésbe?
Bizony nem, az ügy bíróság elé került. Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy munkaszerződés a munkaügyi ellenőrzés időpontjában nem volt, ugyanakkor a varrodában 9 fő tevékenykedett. Az ott jelenlevők egybehangzó előadása szerint próbamunkát végeztek, azaz a varroda tulajdonosa ellenőrizte a munkavállalók munkával kapcsolatos képességeit, készségeit. A bíróság ítéletében kimondta, hogy a magyar munkajog a munkavállalók készségeinek és képességeinek megállapítása céljából próbamunka lehetőségét nem tartalmazza.
Végleges volt a döntés?
Nem, hiszen a varroda tulajdonosa fellebbezett, így az ügy a megyei bíróság elé került. A megyei bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét azonban helyesnek találta.
A varroda tulajdonosa azonban nem nyugodott bele a döntésbe, így a Legfelsőbb Bírósághoz fordult. Arra hivatkozott, hogy a megyei bíróság tévesen értelmezte a törvényi rendelkezést. A helyszíni ellenőrzéskor nyilatkozatot tevő személyek nem állapodtak meg a munkaviszony létesítésében, csupán az adott szakmában gyakorlattá vált szakmai ismeretükről tájékoztatták őt. Ezt egyrészt a Munka Törvénykönyve nem szabályozza, így nem is tiltja. Előadta, hogy ráadásul figyelembe kell venni azt is, hogy ennél a munkánál nagy értékű gépekkel és feldolgozandó ruha-anyagokkal kell dolgozni, ezért a munkavállalók készségének előzetes megismerése indokolt és szükséges volt.
Mi lett a végső döntés?
A Legfelsőbb Bíróság a varroda tulajdonosának felülvizsgálati kérelmét nem találta helytállónak. A bíróság szerint egyértelműen bizonyítást nyert, hogy a munkaügyi ellenőrzéskor munkaszerződés nélkül foglalkoztattak személyeket, ezzel megsértve a Munka Törvénykönyvét. A törvény ugyanis nem ad lehetőséget a próbamunkára, vagy akár a próbanapra. Külön próbanap ugyanis nem létezik.
Láthatjuk tehát, hogy hivatalosan nem létezik se próbanap, se próbamunka. De akkor hogyan tud a munkáltató meggyőződni arról, hogy a jelölt később alkalmas lesz-e a munka elvégzésére? Honnan tudhatja a pályázó, hogy valóban neki való munka miatt adja-e fel korábbi állását?
Szerencsére azért van megoldás, bár némi adminisztrációt igényel.
A megoldásról bővebben olvashat az ÉRTHETŐEN a próbaidőről – kinek és miért lehet előnyös? című kiadványunkban. A kiadvány webáruházunkból megvásárolható, melynek elérhetősége: http://www.kocsisiroda.shoprenter.hu
Dr. Kocsis Ildikó
ügyvéd
Dr. Kocsis Ildikó
