Biztosan sokan hallottak már arról, hogy új Polgári Törvénykönyv született. A Ptk. – így rövidítjük a Polgári Törvénykönyvet – a mindennapi élet számos területét szabályozza, mint például a szerződéseket, a kártérítést, az öröklést és még sorolhatnánk. Ez persze nem olyan friss hír, hiszen még 2009-ben elfogadásra került az új Polgári Törvénykönyv. Mégsem alkalmazhatjuk, de miért is? A Polgári Törvénykönyvvel van a hiba? Pontosan miről is döntött az Alkotmánybíróság?
Van, de még sincs új Polgári Törvénykönyv?
Volt, aki már 2010. év elején úgy gondolta, hogy miután megszületett az új Ptk., az új szabályok szerint kellene eljárni.
Ez azonban nem ilyen egyszerű, hiszen az új Polgári Törvénykönyvet egy másik törvénnyel kellett volna hatályba léptetni. Kellett volna, hiszen erről döntött 2010. április 26-án az Alkotmánybíróság.
A tervek…
Az új Polgári Törvénykönyvet két lépcsőben tervezték hatályba léptetni. Vagyis nem az összes új rendelkezést kellett volna egyidejűleg alkalmazni. Egy részét 2010. május 1-től, míg egy másik, nagyobb részt 2011. január 1-től kellett volna alkalmazni minden állampolgárnak.
Az új rendelkezések gyökeres változásokat hoztak volna, hiszen már 1998-ban elindult a munka, melynek célja a legfontosabb törvény reformja. Polgári Törvénykönyvünk ugyanis még 1959-ben született meg, igaz, azóta már sokszor módosították jó néhány rendelkezését.
Mikortól lesz használatban az új Polgári Törvénykönyv?
Az új és egyben a jogalkotók célja alapján a modern igényeknek is megfelelő szabályok alkalmazása azonban még tovább várat magára.
Az Alkotmánybíróság 2010. április 26-án döntött és a május 1-i hatályba lépést kimondó rendelkezést eltörölte.
Alkotmányellenes az új Polgári Törvénykönyv?
Miért törölte az Alkotmánybíróság a hatályba lépést kimondó rendelkezést? Alkotmányellenes lenne az új Ptk.?
A bonyolult jogi érveket félretéve, röviden a következő ok áll a háttérben.
Alkotmánybíráink úgy találták, hogy nem kaptunk elegendő időt a felkészülésre. Döntésükben részletesen taglalták, hogy egy ilyen nagyságrendű, gyakorlatilag minden állampolgár életét alapvetően befolyásoló törvénykönyv esetén fokozottan ügyelni kell arra, hogy az új szabályokat mindenki időben megismerhesse és felkészülhessen azok alkalmazására. Enélkül ugyanis hogyan várhatná el bárki, hogy a szabályokat betartva intézzük ügyeinket.
De nem ez volt az egyetlen érv a törlés mellett.
Fontos szempont volt az is, hogy a Polgári Törvénykönyv kétlépcsős bevezetése igen átláthatatlan szabálydzsungelt – természetesen a taláros testület nem így fogalmazta ezt meg – eredményezett, hiszen emiatt különböző, és igen nagy számú átmeneti szabályt kellett volna figyelembe venni. Vagyis ez a gyakorlatban annyit jelentett volna, hogy egy-egy új rendelkezés esetén figyelni kellett volna arra, hogy azt milyen módon és mikortól lehet, részben vagy egészében alkalmazni.
Legfőbb bíráink rámutattak arra is, hogy a megfelelő idő meghatározásakor azt is figyelembe kell venni, hogy az új szabályokat a nem jogász végzettségű polgárok is megismerhessék. Olyan időtartamot kell tehát biztosítani, mely alatt minden érintett tudomást szerezhet a változásokról, megismerheti azokat és felkészülhet rájuk.
Végül mikortól kell az új Polgári Törvénykönyvet ténylegesen alkalmaznunk? Ez még a jövő zenéje…
Dr. Kocsis Ildikó