A körbetartozás már évek óta komoly problémát jelent a magyar cégek körében. Nagy mértékben igaz ez az építőiparra, ahol igen jelentős tartozások is felhalmozódhatnak, előidézve ezzel cégek kényszerű megszűnését is. Ugyanakkor ezzel összefüggésben, különösen a lakáspiacon a lakosság, a magánszemélyek is szembesülnek a káros hatásokkal. Mit lehet tenni a körbetartozás megszüntetéséért?
Új szabály a körbetartozás ellen
Az építőipari körbetartozás felszámolása érdekében vezették be azt a törvényi szabályt, mely kimondta, hogy az építési vállalkozót a megrendelő tulajdonát képező ingatlanon jelzálogjog illeti meg biztosítva a vállalkozói díjkövetelés kifizetését.
Ezt a rendelkezést azonban az Alkotmánybíróság 2010. március 29-én eltörölte. Hogy miért?
Mit mondott az Alkotmánybíróság?
Anélkül, hogy hosszú és bonyolult jogi fejtegetésbe kezdenénk, röviden ismertetjük a taláros testület döntésének főbb okait.
Az említett jelzálogjogra vonatkozó szabályt a Polgári Törvénykönyv tartalmazza. Az Országgyűlés célja valóban a körbetartozások enyhítése volt. Ezzel a céllal az Alkotmánybíróság is egyetértett, a célhoz vezető út meghatározásával azonban már nem.
Kimondták ugyanis, hogy a szabályozás nem elég pontos. Többek közt aránytalanul korlátozza a megrendelők tulajdonhoz való alkotmányos jogát, valamint a jogbiztonságot is.
- Nem lehet ugyanis a jogszabályi előírásból pontosan meghatározni, hogy mikor, milyen összeg tekintetében jegyeztethetne be egy vállalkozó jelzálogot a megrendelő ingatlanára.
- Arra sem tér ki a törvényi rendelkezés, hogy mi történik, ha a megrendelő vitatja a vállalkozói követelést, mert például szerinte a vállalkozó hibásan, vagy akár egyáltalán nem teljesített.
- Szintén hiányossága az előírásnak, hogy nem ad pontos iránymutatást arra sem, hogy milyen formában kellene megkötni a vállalkozói szerződést, hogy a jelzálogjog az ingatlan tulajdoni lapjára is rákerülhessen. Kell-e ehhez a megrendelő, az ingatlan tulajdonos hozzájárulása, vagy anélkül is bejegyezhető lenne-e a jelzálogjog.
Mindezek jogbizonytalansághoz vezetnek, hiszen a szabályozás nem teljeskörű, így azt esetről-esetre eltérően is alkalmazhatnák.
A fenti hiányosságok miatt a gyakorlatban eddig nem fordultak elő tömegesen ilyen jelzálogjog bejegyzések. Tény, hogy a körbetartozás megszüntetése mindenki érdeke, hiszen nagyban hozzájárulna egy biztonságos gazdasági környezet kialakulásához. De biztos, hogy ezt jelzáloggal lehetne megoldani?!
Dr. Kocsis Ildikó
