Nem hiszem, hogy lenne olyan személy, aki ne látott, hallott volna már valamilyen rémtörténetet azokról a bizonyos apró betűs kikötésekről. De hogyan lehetséges ez? Becsapnak, átvernek bennünket? Mit tehetünk ellene?
Apró betűs részek, amire mindig érdemes odafigyelni
Látott már Ön dobozból váratlanul előugró bohócfejet, mely miután ránk hozta a frászt, hirtelen jóízű kacagásra késztet bennünket?
Talán ehhez hasonlatos érzés lehet, amikor egy vásárlásról, befektetésről, vagy akár „az évszázad hirdetési lehetőségeként” eladott üzletről hirtelen kiderül, hogy valami mégsem stimmel. Nem azt kapjuk, amire számítottunk. Az előugró bohócfejhez képest a különbség azonban lényeges, ugyanis ezekben az esetekben a jóízű kacagás legtöbbször elmarad. Maradnak viszont azok a bizonyos apró betűs szerződési feltételek.
Ezt azonban csak úgy tudjuk kivédeni, elkerülni, ha mielőtt bármilyen szerződést, vagy megrendelő lapnak címzett iratot aláírunk, vesszük a fáradtságot és elolvassuk, hogy mi is áll rajta.
Ha az aláírás előtt orrunk alá tett papírt átolvassuk és nem találunk benne „elrejtett bohócfejeket”, akkor is van még egy lényeges dolog, melyre jó odafigyelni.
A tömegesen kötött szerződések esetén ugyanis úgynevezett Általános Szerződési Feltételeket alkalmaznak, mellyel nincs is semmi gond. A törvényi előírások ezt lehetővé teszik.
Nem ott van tehát a gond, ha vannak úgynevezett Általános Szerződési Feltételek. A probléma az, ha mi ezeket nem ismerjük, nem győződünk meg arról, hogy számunkra is megfelelőek, elfogadhatóak.
Mi az az ÁSZF?
Az ÁSZF, vagyis az Általános Szerződési Feltételek rövidítése olyan szerződéses rendelkezéseket foglal magában, melyeket egyoldalúan határoz meg az, aki kibocsátja azt. Vagyis a gyakorlatban ezt az eladó, szolgáltató, szállító állítja össze.
De egy szerződés a felek kölcsönös akarata alapján, megegyezéssel kellene, hogy létrejöjjön. Hogyan lehetséges mégis, hogy létezhet ÁSZF, amit csak az egyik fél határoz meg?
A válasz a tömeges, sok ember részére történő szolgáltatásokban rejlik. Ekkor ugyanis nem lehetséges, hogy minden egyes személlyel külön-külön tárgyalják meg a szerződési feltételeket. Gondoljunk csak bele, hogy hogyan is nézne ez ki, amikor bankszámlát nyitunk, vagy az új lakáshoz megkötjük a gázszolgáltatóval a szerződést, vagy a villamoson szeretnénk utazni?
Ezért van meg a törvényi lehetősége annak, hogy valaki ÁSZF alapján kössön szerződést. Ne ijedjünk meg azonban, hiszen ilyen esetekben a törvény fogyasztóként fokozottan véd bennünket.
Hogyan kapunk védelmet?
Speciális fogyasztóvédelmi szabályoknak kell megfelelnie az Általános Szerződési Feltételeknek. Ha mégis megsértik ezeket a szabályokat, akkor bírósághoz fordulhatunk.
Az ÁSZF-ben foglaltak csak akkor válnak valóban a szerződés részévé, ha azokat fogyasztóként meg is tudjuk ismerni. Vagyis követelmény, hogy ezeket a fogyasztók számára elérhető helyen kell közzétenni. Például kifüggeszteni az üzletben, vagy a cég honlapján elhelyezni, vagy akár külön tájékoztatóként átadni. A lényeg, hogy ahhoz bárki könnyedén hozzáférhessen, azt megismerhesse.
Fontos, hogy a szerződéskötés előtt megismerhessük ezeket a feltételeket és azokat el is fogadjuk. Ez az elfogadás lehet kifejezett, vagyis például ilyen tartalmú nyilatkozatot írunk alá, de történhet ráutaló magatartással is. Ezt tesszük például akkor, amikor megvesszük a villamosjegyünket és azzal felszállunk a járműre.
Ha azok után sem vagyunk biztosak a dolgunkban, hogy a szerződést elolvastuk, forduljunk szakemberhez! Ez ugyan pénzbe kerül, de sok éves tapasztalatból kijelenthetem, hogy sokkal jobban járunk, ha ezt tesszük, mintha enélkül adjuk aláírásunkat, és később döbbenünk rá, hogy mennyibe is kerül nekünk egy rosszul megkötött szerződés.
Dr. Kocsis Ildikó
