A legutóbbi cikkünkben bemutattuk, hogy mit értünk érvénytelen szerződés alatt, és milyen esetei vannak a szerződés érvénytelenségének. Önmagában annak megállapítása, hogy egy szerződés érvénytelen még nem jelenti minden esetben azt, hogy a szerződés jogi sorsa rendeződött. Nézzük meg milyen jogi következményei lehetnek annak, ha egy szerződés érvénytelen.
A szerződés érvényessé nyilvánítása, érvényessé válása
Minden érvénytelen szerződés általános következménye, hogy az érvénytelen szerződésre jogosultságot alapítani és a szerződés teljesítését követelni nem lehet. Tehát a szerződés nem válthatja ki a felek által kívánt jogi hatást.
A Polgári Törvénykönyv azonban lehetővé teszi, hogy az érvénytelen szerződés utólag, de a megkötésére visszamenően érvényessé váljon. Erre sor kerülhet:
- a bíróság általi érvényessé nyilvánítással vagy
- a szerződő felek akaratából.
A bíróság valamely szerződő fél kérelmére érvényessé nyilváníthatja az érvénytelen szerződést.
Nem lehet azonban bármely szerződést érvényessé nyilvánítani. Csak azokat, ahol az érvénytelenség miatti érdeksérelem a szerződés megfelelő módosításával kiküszöbölhető, vagy az érvénytelenség oka utóbb megszűnt. Így például érvényessé nyilvánítható egy olyan szerződés, amelynél az érvénytelenséget a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás közötti feltűnően nagy értékaránytalanság okozza, amennyiben a bíróság úgy tudja módosítani a szerződést, hogy az aránytalanság megszűnjön.
A szerződő feleknek a bíróság mellőzésével is van arra lehetőségük, hogy a szerződést érvényessé tegyék azzal, hogy az érvénytelenség okát utólag kiküszöbölik.
A szerződés ebben az esetben is a megkötésére visszahatóan lesz érvényes. Bár a felek úgy is megállapodhatnak, hogy a szerződés nem visszamenőlegesen, hanem csak a jövőre nézve válik érvényessé. Az is előfordulhat, hogy az érvénytelenség oka más okból már megszűnt. Ebben az esetben a szerződés akkor is érvényessé válik, ha a felek a szerződési akaratukat megerősítik, például az erre vonatkozó nyilatkozattal.
Ha a szerződést a bíróság érvényessé nyilvánította, vagy a felek akaratából a szerződés érvényessé vált, akkor a szerződés már alkalmas arra, hogy annak alapján a felek jogokat szerezzenek, illetve a másik féltől a szerződésben foglalt kötelezettség teljesítését kérjék.
Érvénytelen szerződés esetén az eredeti állapot helyreállítása
Az érvénytelen szerződés megkötését megelőző helyzet visszaállítására rendszerint akkor kerül sor:
- ha a szerződést nem lehet érvényessé nyilvánítani, vagy
- az érvényessé nyilvánítás ellen a szerződő felek mindegyike tiltakozik.
Ebben az esetben az érvénytelen szerződés jogi sorsát úgy rendezik, hogy helyreállítják azt az állapotot, amely a szerződéskötést megelőzően fennállt.
Az eredeti állapot helyreállítása azzal jár, hogy mindegyik fél köteles visszatéríteni az érvénytelen szerződés alapján kapott szolgáltatást.
Például érvénytelen adásvételi szerződés esetén az eladó visszaszolgáltatja a kapott vételárat, a vevő pedig visszaszolgáltatja a megvásárolt dolgot. Nem kerülhet sor viszont az eredeti állapot helyreállítására, ha valamely okból nincs lehetőség a kapott szolgáltatások visszatérítésére. Ez fordulhat elő például akkor, ha a szolgáltatás jellegénél fogva nem fordítható vissza, vagy az már nem áll a fél rendelkezésére, mondjuk a megvásárolt dolgot a vevő már továbbadta.
Az eredeti állapot helyreállítása esetén előfordulhat, hogy még a szolgáltatások visszatérítése esetén sem áll helyre teljes mértékben a szerződéskötést megelőző helyzet. Például azért, mert a visszaszolgáltatott dolog már amortizálódott, nem ér annyit, mint az átadáskor. Ilyen esetben gondoskodni kell a szolgáltatások eredeti értékegyensúlyának fenntartásáról. Ezt általában pénzbeli kiegyenlítéssel lehet megtenni.
Az alaptalan gazdagodás megtérítése érvénytelen szerződés esetén
Előfordulhat olyan eset is, hogy sem az érvényessé nyilvánítás, sem az eredeti állapot helyreállítása nem járható út. Nem állítható helyre az eredeti állapot például egy oktatásra vonatkozó szerződésnél, ha a fél az oktatási szolgáltatását legalább részben teljesítette, hiszen az átadott ismereteket, tudást a másik fél már nem tudja visszaszolgáltatni.
Ilyen esetekben nincs más lehetőség, mint az érvénytelenség megállapításáig a már teljesített szolgáltatásokkal elszámolni, és ha valamelyik fél alaptalanul gazdagodott, akkor ezt köteles pénzben megtéríteni. Ez akkor fordulhat elő, ha az egyik fél a szolgáltatását már teljesítette, de a másik fél még nem teljesített ellenszolgáltatást. Ilyen esetben, aki a szolgáltatást már megkapta, alaptalanul gazdagodna, ha a kapott szolgáltatás ellenértékét nem térítené meg.
Dr. Szabó Gergely
