A devizahitel szerződések kérdése már évek óta folyamatosan napirenden van, és bár a kormányzati kommunikáció többször igyekezett olyan színben feltüntetni egy-egy központi intézkedést, mint ami végérvényesen megoldja a kérdést, a helyzet a mai napig nem került nyugvópontra. No persze, ez nem csoda, hiszen őszintén megvallhatjuk, hogy finoman szólva „furcsaságot” találhatunk ebben a hitelezési konstrukcióban. Tény azonban, hogy a mai napig még nincs egységes álláspont arra vonatkozóan, hogy jogszerűek-e ezek a szerződések, annak ellenére, hogy már nem egy olyan bírósági ítélet született, ami egy-egy kérdésben az adósoknak adott igazat a bankkal szemben. Hogy kerül a kérdés az Európai Bíróság elé? Miben dönt majd a luxembourgi taláros testület?
Kásler Árpád, a devizahitelesekért küzdő mozgalom egyik vezéralakja, korábban jogerősen nyert pert az OTP Bankkal szemben. Az ítélet kulcs pontja annak kimondása volt, hogy a bank jogszerűen nem alkalmazhatja egyszer a vételi, míg máskor az eladási árfolyamot a svájci frank alapú kölcsönszerződésben, hiszen ezzel olyan plusz előnyre, bevételre tesz szert, mely nem kötődik a kölcsönzési tevékenységhez.
Az OTP Bank már a jogerős ítéletet követően bejelentette, hogy a döntésbe nem nyugszik bele és a kérdést a Kúria, azaz a magyar legfelsőbb bírói kar elé viszi.
Hogy kerül az ügy az Európai Bírósághoz?
Felmerülhet a kérdés, hogy hogyan is kerül, kerülhet az ügy az Európai Bíróság elé? Miért nem itthon döntenek?
A kulcs az úgynevezett előzetes döntéshozatali eljárás. Mióta hazánk is tagja az Európai Uniónak, itthon is be kell tartani azokat a jogszabályi előírásokat, melyek az EU-ban születnek. Összefoglalóan ezt közösségi jognak nevezzük, mely összetett szabályok alapján kapcsolódik össze a magyar jogi előírásokkal. A közösségi jogot tehát itthon is figyelni és követni kell, a hazai bíróságok döntései sem állhatnak ellentétben ezekkel a szabályokkal.
Arra vonatkozóan, hogy a közösségi joggal kapcsolatos kérdésekben mit hogyan kell értelmezni, alkalmazni, az Európai Bíróság mondja ki a végső szót. Az egyes tagállamoknak is ehhez kell igazodni, ezt kell követni. Ezért létezik az előzetes döntéshozatali eljárás, melynek során bármelyik tagállam, bármely bírósága egy-egy konkrét értelmezési kérdésben az Európai Bírósághoz fordulhat, ha az előtte lévő ügyben közösségi jogi előírást is alkalmazni kell és erre vonatkozó kérdés merül fel a per során.
Mit kérdezett a Kúria az Európai Bíróságtól?
Az OTP elleni ügyben a Kúria úgy ítélte meg, hogy olyan közösségi jogszabályra vonatkozó kérdés merült fel, melynek értelmezését mindenképpen tisztáznia kell a végső döntés előtt.
A legfőbb bírói fórumunk egy, a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen szerződési feltételekről szóló uniós irányelv értelmezésével kapcsolatban fordult Luxembourghoz, erre vonatkozóan tette fel kérdéseit.
Mi történik a válasz megérkezéséig?
Lényegében semmi, hiszen addig, amíg az Európai Bíróság nem vizsgálja meg a kérdést és nem küldi meg válaszát, az itthoni per nem folytatódik, azt a Kúria felfüggesztette.
Ki hozza meg a végső döntést az OTP elleni perben?
A végső döntés továbbra is a Kúria kezében van. Az Európai Bíróság ugyanis nem a pert dönti el, kizárólag a részére megküldött jogértelmezési kérdésekben foglal majd állást. Ez alapján kell majd a Kúriának a végső döntést meghoznia.
Dr. Kocsis Ildikó
ügyvéd
Dr. Kocsis Ildikó
