A különböző közigazgatási hatóságok tevékenységük során rendszerint jogosultak arra, hogy jogsértés észlelése esetén bírságot szabjanak ki. A közigazgatási bírságok akár olyan összegűek is lehetnek, amelyek egy kisebb vállalkozás működésének megnehezedéséhez vagy ellehetetlenüléséhez is vezethetnek, függetlenül attól, hogy a bírságolásnak valószínűleg nem ez volt a célja. Vannak azonban olyan jogszabályi előírások, amelyek bizonyos esetekben védik a kis és középvállalkozásokat e bírságoktól. Milyen esetben mentesülhetnek a vállalkozások?
A hatósági ellenőrzés és bírság
A közigazgatási hatóságok tevékenységének jelentős részét teszi ki a hatósági ellenőrzések lefolytatása. Az ellenőrzések során a hatóságok azt vizsgálják, hogy a jogszabályi előírásokat az érintettek megtartották-e, legyen szó akár élelmiszer-biztonsági, építésügyi, fogyasztóvédelmi vagy más jogi előírások betartásáról.
A hatóságoknak rendszerint bírságolási joga van abban az esetben, ha ellenőrzésük során a vizsgált jogszabályi előírások megsértését tapasztalják. Egyes esetekben a jogszabály kötelezően előírja a bírság alkalmazását, míg más esetekben a hatóság mérlegelésétől függ, hogy bírságot szab-e ki, és ha igen, akkor a jogszabályi keretek között annak mekkora lesz az összege.
Kis- és középvállalkozások mentessége
A kis- és középvállalkozásokról szóló törvény szerint a hatósági ellenőrzést végző szervek kis- és középvállalkozásokkal szemben az első esetben előforduló jogsértés esetén bírság kiszabása helyett figyelmeztetést alkalmaznak, illetve a vállalkozást kötelezik a jogsértés megszüntetésére. Tehát ha egy hatósági ellenőrzés során egy kis- és középvállalkozásnál első esetben tapasztalnak jogsértést, akkor a főszabály az, hogy a vállalkozást figyelmeztetni kell, és mellőzni kell a bírság kiszabását. E rendelkezés védi a kis- és középvállalkozásokat attól, hogy már az első jogsértésük esetén komoly bírsággal szembesüljenek. Természetesen, ha a jogsértő állapotot nem szüntetik meg, vagy ismét jogsértést követnek el, akkor második alkalommal már nem kerülhetik el a bírságot.
A kedvezmény csak a kis és középvállalkozásokat érinti. Ilyennek minősül az a vállalkozás, ahol összes foglalkoztatotti létszám 250 főnél kevesebb, és az éves nettó árbevétel legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy a vállalkozás mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg.
Kivételek a mentesség alól
A kis- és középvállalkozások sem élhetnek azonban minden esetben az első alkalommal való bírságolás alóli mentességgel. Nem vonatkozik a mentesség arra az esetre, ha a bírságot adó- és vámhatósági eljárásban szabják ki. Tehát a NAV által kiszabott bírság alól nem lehet ilyen alapon mentesülni. Ugyanúgy nem vonatkozik a mentesség arra az esetre, ha a bírságot felnőttképzési tevékenységet folytató intézmények ellenőrzésére irányuló eljárásban szabják ki.
Nincs lehetőség a bírságtól való eltekintésre abban az esetben sem, ha a jogsértés emberi életet, testi épséget vagy egészséget sért vagy veszélyeztet, valamint ha a bírság kiszabásának alapjául szolgáló ok miatt környezetkárosodás következett be. Szintén nincs mentesség, ha a bírságra 18. évüket be nem töltött személyek védelmét célzó jogszabályi rendelkezés megsértése miatt került sor, vagy a jogsértésre a koruk, hiszékenységük, szellemi vagy fizikai fogyatkozásuk miatt különösen kiszolgáltatott, egyértelműen azonosítható csoportjához tartozó személlyel szemben került sor. Szintén nem kerülheti el a bírságot a vállalkozás, ha megsérti a békéltető testületi eljárásban fennálló együttműködési kötelezettségét.
Dr. Szabó Gergely
ügyvéd
Dr. Szabó Gergely
