Személyes adatainkat mindennap használjuk. Nélkülük nem tudnak gyerekeink iskolába járni, nem tudunk munkát vállalni, adót fizetni, céget alapítani, de még ingatlant venni sem. Talán észre sem vesszük, de a nap 24 órájából valahol, valamilyen adatunkat kezelik. Mi szabályozza, hogy mit tehetnek és mit nem a személyes adatainkkal? Biztonságban vannak az adataink a társasházaknál?
Mi tartozik a személyes adatok körébe?
Személyes adatok azok, amelyek velünk állnak kapcsolatban és az adatból velünk kapcsolatos következtetés vonható le.
Személyes adataink például a nevünk, lakcímünk, és más azonosító adataink is.
Mi az, hogy különleges adat?
A törvény a személyes adatok mellett megkülönbözteti a különleges adatokat. Ezek kezelése még szigorúbb előírások betartásával lehetséges.
Különleges adatnak minősülnek például a fajra, nemre, politikai, vallásos meggyőződésre vonatkozó adatok. Ide tartoznak az egészségügyi állapotunkra, kóros szenvedélyeinkre, szexuális életünkre vonatkozó információk is.
Mit jelent az adatkezelés?
A személyes adatok kezelésének szabályait törvény mondja meg.
Adatkezelésnek minősül, ha mások adatait valamilyen formában összegyűjtik, tárolják, feldolgozzák, rendszerezik, felhasználják, vagy netán továbbítják.
Például ilyen értelemben adatkezelő maga a társasház is. Egy társasház kezeli a lakók adatait. Például a nevüket, vagy a társasházi közös költséggel kapcsolatos befizetéseket, esetleg elmaradásokat.
Jogszerűen kezelhők az adataink a társasházaknál?
Személyes adatokat, akkor lehet kezelni, ha ahhoz a személy hozzájárult, vagy azt törvény teszi lehetővé, írja elő.
A társasházak működését szabályozó törvény pontos rendelkezéseket tartalmaz arra vonatkozóan, hogy milyen adatok és ki által kezelhetőek, illetve milyen formában lehet azt a lakótársak előtt is nyilvánosságra hozni.
A közös költség fizetésével, illetve annak elmaradásával kapcsolatos adatokat a közös képviselők törvény alapján jogosultak és kötelesek kezelni. Enélkül a társasház egy idő után akár működésképtelenné is válhatna. Gondoljunk csak bele, hogy mi történne, ha a lakók előtt egyáltalán nem lehetne ismert az, hogy ki és mennyit fizetett be a kötelező közös költségből, illetve mi az, amivel tartozik a közösségnek. A törvény azonban pontosan rögzíti, hogy milyen személyes adat és milyen körben, hogyan kezelhető. Az adatkezelés ugyanis a törvényi korlátokat nem lépheti túl. Így például a közös költség kimutatása során a személy neve az, ami a törvény alapján feltüntethető.
Kiadható a vevőnek a közös költségről szóló igazolás?
Ebben a körben is a társasházi törvény adja meg a választ, bár a válasz itt már kissé összetettebb.
A törvény lehetővé teszi, hogy a szervezeti-működési szabályzat előírása alapján a tulajdonostárs köteles legyen a közös képviselőnek bejelenteni, ha a lakását eladja és így tulajdonosváltozás történik.
Ez azonban még nem hatalmazza fel a közös képviselőt, hogy a közös költségről szóló igazolást a vevőnek adja ki. Annak azonban természetesen nincs akadálya, hogy az ingatlant eladó tulajdonos kérjen ki saját magával kapcsolatban igazolást, majd azt a vevőnek átadja. Hiszen személyes adatainkkal kapcsolatban jogosultak vagyunk mindannyian döntést hozni, eldönthetjük, hogy azt kinek adjuk oda.
Természetesen, ha az eladó tulajdonos írásban hozzájárul ahhoz, hogy a közös képviselő a vevő részére adjon tájékoztatást, akkor megtehető, hogy közvetlenül a vevő kapja meg az ingatlanra vonatkozó igazolást.
Dr. Kocsis Ildikó
