Már többször foglalkoztunk a kötelező cégmódosítások kérdésével, azonban a vészesen közelgő 2013. február 1-i végső határidő miatt ismét erre szeretnénk felhívni az eddig még nem intézkedő cégek és vezetőik, tulajdonosaik figyelmét. Tesszük ezt azért, mert a napokban megjelent minisztériumi hírek alapján, a határidőt mulasztók ezúttal tényleg bírságra számíthatnak. De miről is van szó pontosan?
Senkit nem szeretnénk ijesztgetni, ezért korábbi tájékoztatásainkban nem is a várható bírságról adtunk elsősorban tájékoztatást. Itt az ideje azonban komolyan venni a törvényi előírást, és a kötelező bejelentési kötelezettségnek eleget tenni, mely minden cégre vonatkozik és legkésőbb 2013. február 1-ig kell azt teljesíteni.
Valóban minden céget érint ez az előírás?
Így vagy úgy, de valóban minden cégre vonatkozik az új előírás, hiszen 2012. március 21. előtt a cégnyilvántartás rendszere, a kötelezően alkalmazandó nyomtatványok kezelni sem tudták a most előírt adatok fogadását. A törvénymódosítás azonban még tavaly, több lépcsőben lépett hatályba, így azok a cégek, akik egyébként is módosították okirataikat, tavaly márciust követően már figyelembe vehették az újabb előírásokat is. Vagyis nekik is meg kellett csinálni a szükséges adatbejelentést, igaz, hogy azt az eljáró ügyvéden kívül a cég tagjai, vezetői talán nem vették észre, hiszen egyéb módosításokkal együtt tettek eleget az előírásnak.
Azok a cégek, akiknek tavaly március óta nem kellett más okok miatt módosítani a cég bejegyzett adatain, külön kell, hogy megtegyék az adatok bejelentését és ehhez kapcsolódóan a társasági szerződés aktualizálását.
Miért van szükség újabb adatok benyújtására?
Az előírtakat az illetékes Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, mely a cégnyilvántartásért is felel, több indokkal is alátámasztotta. Egyrészt hivatkozott arra, hogy a cégnyilvántartás egy úgynevezett közhiteles nyilvántartás, mely a cégekkel kapcsolatos pontos adatok megismerhetőségét biztosítja. Nem csupán a cégek esetében létezik hazánkban közhiteles nyilvántartás, így van ez például az ingatlan-nyilvántartás esetében is, ahol szintén bárki számára elérhetőek a hiteles információk egy-egy ingatlanra vonatkozóan.
A másik indok a hitelezők érdekeinek védelme, a gazdasági visszaélések visszaszorítása, megszüntetése, hiszen ha pontos, széleskörű és naprakész adatokat találhatunk egy-egy cégre vonatkozóan, akkor könnyebb a jogaink érvényesítése is. Így tehát lehet, hogy első pillantásra ez az előírás csupán egy újabb felesleges feladatnak tűnik, mely ráadásul plusz kiadást, költséget is jelent a cégek számára, azonban hosszú távon elősegítheti a gazdasági szereplőkkel szembeni bizalom erősödését, mely – ha valóban így lesz – mindannyiunk érdeke.
Valóban bírságra számíthatnak azok, akik időben nem jelentik be az előírt adatokat?
Aki a törvény általi kötelezettségnek nem tesz eleget, az előírások alapján bírságra számíthat, mely akár 900.000 forint is lehet.
Az illetékes minisztérium a napokban arra hívta fel a figyelmet, hogy a kötelezettség teljesítésére elegendő idő áll, állt rendelkezésre. Ez annyit jelenthet, hogy ezúttal ténylegesen számíthatnak bírságra azok a cégek, akik ennek ellenére nem teljesítik az előírtakat.
Kötelezően előírtat a hasznossal?
Tapasztalatunk azt mutatja, hogy a kötelező adatok bejelentése kapcsán sok esetben derül ki, hogy a kötelező új adatokon kívül más adatokat is kell, kellett volna már korábban módosítani. Ilyen esetekben természetesen nincs akadálya annak, hogy ezeket is megtegyék a cégek, sőt, bizonyos esetekben ez kötelező is. Ekkor már fizetni kell illetéket és közzétételi költségtérítést, de ne feledjük, hogy azt egyébként is kellett volna, ha a cég időben eleget tesz az egyéb módosulások bejelentésére vonatkozó törvényi előírásnak.
Dr. Kocsis Ildikó
