Az utóbbi hónapok fő hírei rendre a deviza alapú hitelek körül kialakult helyzet rendezéséről szóltak. Az Országgyűlés nyár elején törvényt hozott a fogyasztói kölcsönszerződések egyes rendelkezéseinek érvénytelenségéről, amelynek eredményeként a tisztességtelen szerződési feltételnek minősített kamatemelések és árfolyamrés összege visszajárhat a fogyasztónak. A Magyar Állam és a bankok között ennek kapcsán folyó perekről nap mint nap hallhatunk a hírekből. Viszont kevés hír szól arról, hogy mi fog történni azokkal a vállalkozásokkal, akikre nem vonatkozik a jelenlegi devizahiteles törvény. Számukra minden elveszett, vagy van remény, megoldás?
Tisztességtelen általános szerződési feltételek
Deviza alapú kölcsönszerződések esetén tisztességtelen az az általános szerződési feltétel, amely a jóhiszeműség és tisztesség követelményét sérti, és ezzel a szerződésből származó jogokat és kötelezettségeket egyoldalúan és indokolatlanul a hitelfelvevő hátrányára állapítja meg. Tisztességtelen szerződési feltételek természetesen nem pusztán magánszeméllyel kötött kölcsönszerződésekben lehetnek, hanem vállalkozások által kötött szerződésekben is.
Mit mondott ki a Kúria?
A Kúria már a nyáron meghozott döntésében megállapította, hogy tisztességtelen az olyan, pénzintézet által alkalmazott általános szerződési feltétel, amely az árfolyamrést (a vételi és eladási devizaárfolyam különbözetét) a hitelfelvevőre hárítja, miközben tényleges deviza-átváltás nem történik.
A Kúria megállapította azt is, hogy tisztességtelenek a szerződések azon feltételei, amelyek lehetővé teszik az egyoldalú kamatemelést, hiteldíj emelést, anélkül, hogy a szerződés az emelés feltételeit világosan, érthetően és objektív módon meghatározná.
Mi következik ebből? A tisztességtelen általános szerződési feltételek érvénytelenek, azaz érvénytelen és a hitelesnek visszajár minden rá kivetett teher, kamatemelés, költség, amely e feltételeken alapult.
Kik hivatkozhatnak a tisztességtelenségre?
Az általános szerződési feltételek tisztességtelenségére alapvetően minden, a pénzintézetekkel szerződő hitelfelvevő hivatkozhat. A jelentős különbség abban van, hogy a jogszabály által fogyasztónak tekintett személyek határidő nélkül hivatkozhatnak az ilyen szerződési feltételek tisztességtelenségére. A fogyasztónak nem minősülő adósok viszont csak a törvényben meghatározott határidőn belül tehetik ezt meg. Ez a határidő az első törlesztő részlet befizetésétől számított 1 év. Mivel a deviza alapú hitelek döntő többsége a 2005 és 2010 közötti időszakban jött létre, ezért e szerződések tisztességtelen feltételeit jelenleg már csak a fogyasztók tudják támadni.
Fogyasztó-e a vállalkozás?
A fogyasztó fogalmát a Polgári Törvénykönyv, a Ptk. határozza meg. A devizahitelekre még a régi Ptk. vonatkozik. A régi Ptk. – szemben a 2014. márciusában életbe lépett új Ptk. előírásával – nem szűkítette le a fogyasztó fogalmát a magánszemélyekre. Azaz a devizahiteles szerződések körében egy vállalkozás is minősülhet fogyasztónak. Ezt az értelmezést megerősíti a Legfelsőbb Bíróság egy 2012-es döntése is.
Egy cég, vállalkozás akkor minősül fogyasztónak, ha a kölcsönszerződést gazdasági vagy szakmai tevékenysége körén kívül eső célból kötötte. E tekintetben nyilvánvalóan nagy jelentősége van a hitelfelvétel céljának és annak, hogy konkrétan miként került felhasználásra a kölcsönösszeg. Például, egy működési célból felvett hitel tekintetében nem beszélhetünk fogyasztói szerződésről. Lehetnek azonban olyan esetek, amikor a vállalkozás is fogyasztónak tekinthető.
A bírósági perben a vállalkozásnak kell bizonyítania azt, hogy a szerződés fogyasztói szerződés, azaz ő fogyasztóként szerződött a pénzintézettel. Ha ez sikerül, akkor a vállalkozás is eséllyel követelheti vissza a tisztességtelen szerződési feltételek alapján kifizetett kamatok, költségek, ill. árfolyamrés összegét.
Van más megoldás?
Természetesen a vállalkozások sem csupán a tisztességtelen általános szerződési feltételek miatt fordulhatnak bírósághoz. A devizaalapú kölcsönszerződések érvénytelenségéhez vezető más kifogásokra is hivatkozhatnak. Tapasztalataink alapján ilyen hiba, hogy a kölcsön összegét elfelejtették devizában is meghatározni a kölcsönszerződésben, mely nem egy esetben fordult elő a hozzánk forduló adósoknál. A vállalkozásoknak is érdemes tehát utána járni, hogy mit tehetnek a terheik könnyítése érdekében.
Dr. Szabó Gergely
