Mi lehet rejtett hiba egy ingatlannál?

Szerző: Dr. Kocsis Ildikó Dátum: Kategória: Ingatlanjog, Polgári jog

Használt lakás, ház vásárlása során mindenki tart attól, hogy mi derül ki később. Potyog a csempe? Púposodik a parketta? Lyukas a tető? Mi az, ami rejtett hiba? Ki felelős érte, kinek kell fizetni a javítást, cserét? Mit mond erről a Kúria? Milyen iránymutatást adott ki a vitás ügyek rendezéséhez? Erről adott tájékoztatást az Érthető Jog blogon „A használt ingatlanok rejtett hibái: mi jogos és mi nem?” címmel megjelent cikkében Dr. Kocsis Ildikó ügyvéd.

Elvi bírósági határozat: mi ez és kötelező-e mindenkire?

Ahhoz, hogy értsük, miért fontos tudnunk, hogy a Kúria, azaz a legfőbb bíróság mit is mond a kérdésben, érdemes megismernünk az elvi bírósági határozat fogalmát.

Hazánkban jogszabályok határozzák meg, hogy egy-egy ügyben mit kell figyelembe venni, mit kell követni. Ezzel ellentétes például az Amerikai Egyesült Államok jogrendszere, ahol a korábbi bírósági döntéseknek, úgynevezett precedenseknek sokkal nagyobb szerep jut. (A precedens jelentése előzetes, irányadó eset.) Visszatérve a hazai földre…

Szembe kellett nézni azzal, hogy egy-egy jogszabályt nem mindenki egyformán értelmez. Vagyis ugyanabban az ügyben előfordulhat, hogy két különböző bíróság eltérő döntésre jut. Ez pedig nyilvánvalóan bizonytalansághoz vezet, ami senkinek sem jó.

Bár nálunk nincs precedens jog, mégis szükséges, hogy a fontos kérdésekben legyen egységes iránymutatás. Ezért a Kúria jogosult a jog egységesítése érdekében például úgynevezett elvi bírósági határozatokat (rövidítve: EBH) hozni.

Az elvi bírósági határozatok egy konkrét ügy kapcsán adnak iránymutatást, hogyan értelmezzük az érintett törvényi előírást.

Az elvi bírósági határozatokat minden bíróságnak figyelembe kell vennie. Ha nem tenné és az ügy a Kúria elé kerülne, nyilvánvalóan az elvi bírósági határozat alapján születne meg a végső döntés. Bár egy elvi bírósági határozat nem egyenlő a törvénnyel, gyakorlati oldalról megközelítve egyértelműen mondhatjuk, hogy a benne foglaltakat érdemes követnünk, ha el akarunk dönteni egy kérdést.

A rejtett hibák vitás kérdései

A használt ingatlanok adásvétele során nem egyszer merült már fel probléma. A vevő beköltözött és kiderült, hogy a fűtési rendszer nem működik, a tető beázik, a kémény egy kisebb széltől is ledőlt, egészen odáig, hogy a parketta felpúposodott, a fürdőben leesett a csempe a falról és még hosszan lehetne sorolni. A kérdés ilyen esetekben, hogy ki a felelős. Rejtett volt a hiba? Mi minősül rejtett hibának?

A használt ingatlanok vásárlása során is a Polgári Törvénykönyv hibás teljesítésre vonatkozó rendelkezéseit kell figyelembe venni. Ez adja meg a választ arra kérdésre, hogy ki a felelős.

A törvény szerint az eladó hibásan teljesít, vagyis az eladó felel, ha az adásvételkor az ingatlan nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. DE… és itt jön a kivétel! Akkor, ha a vevő a szerződés megkötésekor ismerte a hibát, vagy azt ismernie kellett, már nem felel az eladó, vagyis nem lesz hibás a teljesítése.

Ez elég egyértelműnek tűnik. Hol itt a kérdés, amivel a Kúriának foglalkoznia kellett?

Mikor nem rejtett a hiba, hanem ismert?

A Kúria egy elvi bírósági határozatban adott támpontot a válaszhoz. Kimondta ugyanis, hogy

„az ismert hibák körébe azok a hibák tartoznak, amelyekről a jogosultnak a szerződéskötéskor ténylegesen tudomása volt.”

Vagyis, ha a vevő tudott arról, hogy a fürdő fala vizesedik, mert az eladó elmondta, megmutatta, vagy egyértelműen látható volt, akkor az eladó nem felel ezért a hibáért. A vevő ugyanis számolt, illetve számolnia kellett azzal, hogy a vizesedő fal a későbbiekben okoz majd problémákat.

Mikor mondhatjuk, hogy a vevőnek ismernie kellett a hibát? Mikor volt egy hiba felismerhető?

Erre is találunk iránymutatást a Kúria határozatában. Ezt elég részletesen megvizsgálta a taláros testület és úgy döntött, hogy a hiba az alábbi esetekben minősül felismerhetőnek:

  • Nyílt hibák: amikor a hiba egyszerű észleléssel is megállapítható. Például a járólap el van törve, a fal meg van repedve.
  • Azok a hibák, amelyeket a vevőnek az eladó tájékoztatása, a szerződéskötés körülményei, illetőleg a dolog életkora, állapota és használtsági foka alapján egyébként számításba kell vennie. Vagyis egy 100 éves épületnél számítani kell rá, hogy az eredeti tetővel előbb-utóbb gond lesz, vagy a régi villanyvezetékek már nem bírják a mai kor igényei szerinti terhelést.
  • Azok a hibák, amelyek fennállása, illetve jelentkezése a ténylegesen ismert, illetve a nyílt hibákra tekintettel a szerződéskötéskor alappal feltételezhető, előrelátható. Például, ha a nyílt hiba az, hogy a kémény ferde, akkor bizony számítani lehet rá, hogy előbb-utóbb le is fog dőlni. De ilyen az is, ha a fürdő fala vizesedik, és emiatt a csempe később lepotyog. Ez is feltételezhető, előrelátható a vevő részéről.

Fontos, hogy egy ingatlan adásvétel során legyünk körültekintők és őszinték, akár eladók, akár vevők vagyunk. Amikor milliókat költünk egy ingatlanra, nem érdemes a szerződés elkészítésén néhány tízezret spórolni. Sokkal fontosabb, hogy az valóban körültekintően készüljön el. Az adásvételi szerződés megfelelő elkészítése mindkét fél érdeke. Ez ugyanis később még busásan megtérülhet.

A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd.

– – – – – – – –

A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.

Állatszavatosság: lehet-e szavatossággal élni állat vásárlása esetén?

Szerző: Dr. Szabó Gergely Dátum: Kategória: Egyéb jogterület, Polgári jog, Szerződések joga

Ha valaki háziállatot vagy haszonállatot vásárol, előfordulhat, hogy az állat a vásárlást követően elpusztul vagy megbetegszik. Ilyenkor fordulhat-e a vevő az eladóhoz az állattal kapcsolatos panaszával vagy jogi igényével? Lehet-e szavatossági igényt érvényesíteni állatok esetén? Melyek az állatszavatosság szabályai?

Milyen jogai vannak a gazdasági társaság kisebbségi tulajdonosának?

Szerző: Dr. Szabó Gergely Dátum: Kategória: Polgári jog, Társasági jog

Mit tehet a gazdasági társaság tagja, ha kisebbségben van? A gazdasági társaságok működésének alapja a társaság tagjainak együttműködése. Előfordulhat az is, hogy a tagok nem értenek egyet egymással, és érdekeik nem egyeznek egy adott kérdésben. Ilyen esetben a gazdasági társaság tagjai leggyakrabban többségi szavazattal dönthetnek. Így lesz olyan tag, aki kisebbségben marad. Milyen jogai vannak a kisebbségben maradó tagnak a társaság ellenőrzésére és jogai védelmére?

Mikor pótolható a bíróság ítéletével a hiányzó jognyilatkozat?

Szerző: Dr. Szabó Gergely Dátum: Kategória: Peres eljárások, Polgári jog

Pótolható a jognyilatkozat? A polgári jogban kiemelkedő szerepe van a jognyilatkozatoknak. Gyakran e nyilatkozatok szükségesek ahhoz, hogy valaki kötelezettséget vállaljon vagy jogot szerezzen. Előfordul azonban, hogy a jognyilatkozat megtételére kötelezett személy megtagadja e nyilatkozat megtételét. Ebben az esetben milyen lehetőség van a hiányzó jognyilatkozat bíróság általi pótlására?

Melyek a fiatal munkavállalók foglalkoztatásának szabályai?

Szerző: Dr. Szabó Gergely Dátum: Kategória: Munkajog

Az iskolai nyári szünet ideje alatt minden évben jelentős számban vállalnak munkát 18. évüket még be nem töltött fiatalok. A fiatal munkavállalókra életkoruknál és más adottságaiknál fogva részben eltérő munkajogi szabályok vonatkoznak, mint a nagykorú dolgozókra. E szabályok döntően e munkavállalók védelmét szolgálják. Melyek a fiatal munkavállalók foglalkoztatásának alapvető szabályai?

Lehet-e a cég vezető tisztségviselő?

Szerző: Dr. Szabó Gergely Dátum: Kategória: Polgári jog, Társasági jog

Lehet-e a cég vezető tisztségviselő? A vezető tisztségviselő egy jogi személy, például kft., bt. vagy rt. ügyvezetését és képviseletét ellátó személy. A vezető tisztségviselő feladatköre kétirányú: a külvilág felé ellátja a társaság képviseletét, a jogi személy belső viszonyai tekintetében pedig a társaság vezetői feladatait végzi. Időről-időre felmerülő kérdés, hogy elláthatja-e egy jogi személy, cég egy másik jogi személy, cég ügyvezetését?

Mit értünk ajánlat és ajánlati kötöttség alatt?

Szerző: Dr. Szabó Gergely Dátum: Kategória: Polgári jog, Szerződések joga

A szerződéskötési folyamatnak szinte minden szerződés esetén fontos eleme a szerződési ajánlat megtétele és elfogadása. Az ajánlatra vonatkozó nyilatkozatok megtétele jogi kötelezettségekkel jár, és végül a felek közötti szerződéskötéshez vezethet. Mi minősül ajánlatnak? Meddig tart az ajánlati kötöttség?

Franchise szerződés

Szerző: Dr. Szabó Gergely Dátum: Kategória: Egyéb jogterület, Polgári jog, Szerződések joga

A magyar jog hosszú időn keresztül nem szabályozta külön, átfogóan a franchise – más néven jogbérleti – szerződést, bár széles körben alkalmazott megoldásról van szó. Franchise rendszerben működnek például a legnagyobb nemzetközi gyorsétterem-láncok és több ingatlan-közvetítő hálózat is. Az új Polgári Törvénykönyv már önálló szerződéstípusként kezeli a franchise szerződést. Melyek a franchise szerződés alapvető jellemzői?

Melyek a munkaközi szünet alapvető szabályai?

Szerző: Dr. Szabó Gergely Dátum: Kategória: Munkajog

A munkavégzés rendszerint fizikailag és szellemileg megterhelő tevékenység. Nem vagyunk gépek, ezért nem várható el a munkavállalótól, hogy 8-10 órát pihenés és megszakítás nélkül dolgozzon le. Ezt figyelembe véve a jogi szabályozás is kötelező szabályokat tartalmaz a munkavégzést megszakító szünetek tekintetében. Melyek a munkaközi szünet alapvető szabályai?

Mikor kaphat cserelakást a távozó bérlő?

Szerző: Dr. Szabó Gergely Dátum: Kategória: Ingatlanjog, Polgári jog, Szerződések joga

Az elmúlt években a bérleti díjak dinamikus növekedése miatt egyre többen adják bérbe ingatlanjukat. A lakásbérleti szerződések egyik gyakran felmerülő kérdése, hogy a szerződés megszűnése esetén a bérlő cserelakásra tarthat-e igényt. Nézzük meg, hogy mikor és milyen feltételekkel van erre lehetőség.

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda elérhetősége