Az elmúlt években a bérleti díjak dinamikus növekedése miatt egyre többen adják bérbe ingatlanjukat. A lakásbérleti szerződések egyik gyakran felmerülő kérdése, hogy a szerződés megszűnése esetén a bérlő cserelakásra tarthat-e igényt. Nézzük meg, hogy mikor és milyen feltételekkel van erre lehetőség.
Mi történik az üzletrésszel, ha a tulajdonos elhunyt? Milyen szabályok alapján és ki örökölheti az üzletrészt? Előző cikkünkben megvizsgáltuk az öröklés általános szabályait, hogy ki jogosult kötelesrészre és mennyi a kötelező juttatás. Ha lemaradt volna, a részleteket itt olvashatja. A témát most folytatjuk.
Az üzleti életben nem kell senkinek sem magyarázni, hogy mit is jelent, mennyi munka, befektetés, idő, ötlet kell egy vállalkozás fejlődéséhez. Éppen ezért sorsfordító lehet, ha a tulajdonos már nincs többé közöttük. Mi történik az üzletrésszel, ha a tulajdonos elhunyt? Ki lesz az örökös?
Minden munkavállalóval megesik időről-időre, hogy különböző oknál fogva ideiglenesen nem tudja feladatait ellátni. Ebben az esetben helyettesítésre van szükség. Ezek az okok lehetnek előre tervezhetőek (pl. szabadság), amelyek esetén a helyettesítés egyszerűbben megoldható. Előfordulhatnak azonban váratlan körülmények is (pl. betegség), ekkor a kieső munkavállaló pótlásának megszervezése nagyobb gondot okozhat a munkaadónak.
Több oka is lehet annak, hogy valaki nem örökölhet. Például, ha az örökhagyó előtt meghal vagy lemond az öröklésről. Kiesik az öröklésből az a személy is, aki az öröklésre érdemtelenné vált. Mit jelent az érdemtelenség és melyek a következményei?
A bizományi szerződés a közvetítőn keresztül lezajló szerződéskötés egyik fajtája, amelyet a Polgári Törvénykönyv külön is szabályoz. A bizomány a megbízási szerződés egy altípusa, amelyet főleg adásvételek lebonyolításának elősegítésére használnak. Szabályait akkor is érdemes ismernünk, ha értékpapírokkal szeretnénk kereskedni. Mit érdemes tudni a bizományi szerződésről?
A szerződés többoldalú ügylet, amelyből az érintett feleknek jogai és kötelezettségei keletkeznek. A szerződés megkötése és teljesítése nehezen képzelhető el a felek együttműködése nélkül. Ezért a szerződő felek egyik lényeges kötelezettsége, hogy egymással együttműködjenek. Mire vonatkozik ez az együttműködési kötelezettség?
Hosszú ideig nem volt egyértelmű szabályozás arra vonatkozóan, hogy a munkáltatóknak meddig kell megőrizniük a munkaügyi iratokat az adott munkaviszony megszűnése után. A kérdés nem elhanyagolható, mivel egyes esetekben a nyugdíjjogosultság megállapításához akár fél évszázados munkaügyi iratokra is szükség lehet. Az elmúlt év végén elfogadott törvénymódosítás rendezte e régóta fennálló problémát.
A gyakorlatban időről-időre előfordul, hogy valaki egy szerződés jóerkölcsbe ütközésére hivatkozik. A nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütköző szerződés semmis, ezért fontos, hogy mely szerződések eshetnek ebbe a kategóriába. Nézzük meg milyen feltételek esetén beszélhetünk jóerkölcsbe ütköző szerződésről.
Ma már a globalizáció, az internet széles körben történő elterjedésével mindennapivá vált, hogy a különböző áruk beutazzák a világot. Nagy szerep jut a fuvarozó vállalkozásoknak, legyen a fuvarozás akár légi, közúti, vasúti, vagy tengereken átívelő. Melyek a fuvarozási szerződések általános szabályai? Miért ki a felelős? Hogyan kell csomagolni?
