A munkáltató egyik alapvető kötelezettsége, hogy a munkavállalók számára biztosítsa az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzést. Ahhoz, hogy e kötelezettségének eleget tudjon tenni, alapvető feltétel, hogy a munkáltató tisztában legyen a munkabiztonságot és a dolgozók egészségét veszélyeztető kockázatokkal, és megtegye a szükséges lépéseket. Ezért a munkáltatónak nemcsak joga, hanem kötelessége is kockázatértékelést végezni. Mit értünk munkavédelmi kockázatértékelés alatt? Milyen hatással van a kockázatértékelésre a koronavírus járvány?

Ha valaki hibásan teljesíti a szerződésben vállalt kötelezettségét (például hibás árut ad el), akkor a hibáért szavatossággal tartozik. A kellékszavatosság alapján a jogosult szavatossági igényként kérheti a hiba kijavítását, vagy kicserélést kérhet, lehetősége van árleszállítást kérni, továbbá a hibát a kötelezett költségére maga is kijavíthatja vagy kijavíttathatja. Végső esetben pedig a jogosult el is állhat a szerződéstől. Viszont a szavatossági igény érvényesíthetősége nem korlátlan. Hogyan évülhet el a szavatossági igény?

A legkülönbözőbb szoftverek az elmúlt évtizedekben a gazdaság, a tudomány, és az emberek mindennapi életének szerves részeivé váltak. Számos olyan tevékenység létezik, amelyek megvalósítása szoftverek nélkül manapság már nem, vagy csak nehezen lenne elképzelhető. A szoftver rendszerint jelentős vagyoni értéket is képvisel. Milyen jogi védelemben részesülnek a szoftverek?

A jogviták eldöntésének alapját rendszerint az jelenti, hogy a vitában álló felek valamelyike tudja-e bizonyítani a döntéshozatalhoz szükséges tényeket. A bizonyítási eljárásra leginkább a per során kerül sor, de bizonyos esetekben a perindítást megelőzően is sor kerülhet a bizonyításra. Ez utóbbi az előzetes bizonyítás. Előnye, hogy elősegítheti a per elkerülését és költségmegtakarítással is járhat. Előzetes bizonyításra nem csak a bíróság előtt, hanem közjegyző útján is sor kerülhet.

A tartozásrendezés egyik eszköze az egyezségkötés. Bár az egyezség következtében gyakran az eredetileg követeltnél alacsonyabb összegre számíthat a hitelező, mégis több esetben ilyen módon igyekeznek rendezni a követelést. Ennek egyik oka, hogy ezzel elhúzódó és költséges jogi eljárást kerülhetnek el a felek. Egyre gyakrabban fordul elő, hogy nemcsak az adósok kezdeményezik egyezség megkötését, hanem a hitelezők is tesznek ilyen ajánlatokat.

A koronavírus járvány az élet minden területére hatással van, de ezek közül is kiemelkedik a munkaviszonyok területe. A járványhelyzetben több munkajogi szabály nehezen betarthatóvá vált. A munkáltatóknak és a munkavállalóknak nagyobb rugalmasságra van szükségük, sokszor annak érdekében, hogy a munkáltató működése és a munkaviszony fenntartható legyen. Ezért a veszélyhelyzet idejére több olyan átmeneti jogszabályi rendelkezés született, amely eltér a munkajog rendes szabályaitól. Milyen rendkívüli munkajogi szabályok érvényesülnek a járvány alatt?

A mindennapi életben gyakran találkozunk a kamat fogalmával, és azzal, hogy valamely pénzösszeg után kamatot kell fizetni. A kamatnak több típusa van, és ennek megfelelően a különböző kamatok megfizetése sem mindig ugyanúgy történik. Mit értünk kamat alatt? Milyen kamatok léteznek, és melyiket mikor kell fizetni?

A végrehajtási eljárás célja, hogy az adós tartozását behajtsák. Előfordulhat azonban, hogy az eljárás megindulását követően olyan esemény történik, amely a végrehajtás folytatásának jogosságát is érinti. A törvény ezért bizonyos esetekben lehetővé teszi a végrehajtási eljárás felfüggesztését. Milyen esetekben függeszthető fel a végrehajtás? 

Ha valaki ingatlant vásárol vagy más, ingatlanra vonatkozó ügyletben vesz részt, fontos, hogy az ingatlannal kapcsolatos alapvető jogokkal és tényekkel tisztában legyen. Erre a célra az ingatlan tulajdoni lapja a megfelelő forrás, feltéve, hogy ismerjük mit és hol találhatunk meg rajta. Milyen információkat árul el a tulajdoni lap egy ingatlanról?  

A koronavírus miatti veszélyhelyzet jelentős terhet ró számos munkáltatóra és munkavállalóra. Egyes munkáltatók csökkentett üzemmódban működnek, mások teljes leállásra is kényszerülhetnek. Ilyen esetben gyakran felmerül a kérdés, hogy mit tehet és mit nem a munkáltató? Lehet-e a dolgozót fizetés nélküli szabadságra küldeni? Milyen eszközökkel élhet a munkáltató és a munkavállaló a nehéz helyzetben?